Látogassa meg Nagyváradot a Google Street Viewen '

Látogasson Nagyváradra a Google Street Viewen ' Kezdje a Borsi úton. Kattintson a linkre a instantstreetview.com-ra '

2017. április 26., szerda

Matyi bácsi miért fordulna meg a sírjában, ha tudna?

Volt egy Matyi bácsi akinek volt egy kertje a relé mellett  1989 előtt. Árendába vette ki mint sok váradi  a Városházától. A nők után az egyik szenvedélye a kertészkedés volt. Sok munkával a kertet nagyon széppé tette a relé mellett. Szinte "csodájára " jártak a kertjének. Volt Matyi bácsinak egy nagy vágya :építeni akart egy kis épületet, ha jön az eső  legyen hol "meghúznia magát. Akkor  lett ideges amikor mindegyik kérvényét elutasították. Több éven ketesztül próbálkozott Matyi  bácsi sikertelenül. Megkérdezte a Főnököt is, miért nem adnak építkezési engedélyt. A válasz, senkinek sem adnak ki engedélyt, mert a relé melletti terület alkalmatlan építkezésre. Matyi bácsi végül feladta, felmondta az "árendát ".Volt egy másik kertje, melyet széppé varázsolt.

Ha látná ezt a fotót, biztosan megfordulna a sírjában -mondta az egyik volt szomszédja. Miért? Mert nem bírná elviselni a jelenlegi helyzetet. Sírja valahol a Rulikowski temetőben van. Ha látná a majdnem beépített váradi hegyet, biztosan ismét meghalna. A Biblia  szerint  "a halottak semmit sem tudnak ".Tehát, Matyi bácsi tovább "pihen " a sírjában, nem látja  a "nagy változást "!

Újabb durva csonkítás - Hol vannak a váradi természetvédők ?

ujabb 
"Lombritkítás címén a Körös-parti sétány egy újabb impozáns fáját csonkították meg brutális módon a nagyváradi önkormányzat által felbérelt munkások, akik az utóbbi évek során újra és újra bizonyságot tettek arról, hogy nemcsak a természet iránti tiszteletnek és a jóérzésnek vannak híján, hanem a szakértelemnek is. A fák ágait ugyanis – szándékosan, vagy tudatlanságból – olyan szinten lemetszik, hogy a túlélés szinte lehetetlenné válik a fa számára." - írja Sz. G. T. a Reggeli Újságban.Teljes cikk : 

"S bár mostanában már nem a köztisztasági vállalat emberei, hanem a munkavégzési pályázatot elnyerő Elec Brans cég munkásai végzik a fák „lombrendezését”, a csonkítási tendencia sajnos megmaradni látszik. Ennek legutóbbi áldozata a Spoon étterem melletti hatalmas nyárfa, melyet szerdán délelőtt vettek „kezelésbe” az önkormányzat pribékjei.
A fa a közelben nemrég épült étterem üzemeltetőinek, illetve vendégkörének okozott fejfájást, mivel az esetenként elhullatott száraz gallyak nagy koppanással landoltak az épület tetején. Ezt az önkormányzat emberei úgy orvosolták, hogy a vén fának kivétel nélkül az összes vastag ágát levágták, alig hagyva rajta fotoszintézishez szükséges zöld részeket. A sors iróniája, hogy a csonkítási munka közben több és nagyobb ág esett az étteremre, mint valaha.

A természetszerető emberek veszteségét azonban még keserűbbé teszi, hogy a százéves fát egykor Marossy Anna biológus fogadta szimbolikusan örökbe, annak az akciónak a keretében, amellyel a Körös-part megmaradt fáit igyekeztek megmenteni. A fát ráadásul nem is idén csonkították meg először. Az étterem megrendelésére már tavaly megritkították a lombkoronáját, amitől látványosan hanyatlani kezdett a fa állapota – hívta fel a figyelmet egy közleményben Florin Budea, a Regionális Természetvédelmi Figyelőközpont vezetője, aki határozottan elítélte az esetet, valamint a nagyváradi városvezetés magatartását az üggyel kapcsolatban."
Forrás : reggeliujsag.ro 

Mit mondana ,ha ezt látná Marossy Anna biológus?Le kell sütni a szemünket,mert a váradi természetvédők nincsenek ahol kellene,még hangjukat sem lehet hallani.Hol vannak?Nem tudom.Az egyik vélemény szerint Bolojan " zsebre tette őket ".Ez csak feltételezés,de Petru Filip idején nagy zene-bonát okoztak a váradi " zöldek ".A Körös-parti fakivágásokat a volt Dacia szállodával szembeni parton le kellett állítani.Bolojánék terveibe benne van a Körös part teljes átalakítása,csak az a bökkenő,hogy az Apele Română hatáskörébe tartozik '

A kirabolt " irgalmas szamaritánus " története

Samaritean jefuit în timp ce ajuta victimele unui accident rutier 
Fotó : bihon.ro

A Jurnalul Bihorean online újságja beszámolt egy " hagyományos " megtörtént esetről.A váradi körgyűrűn történt egy baleset,melyben három ember sérült meg.Még mielőtt a rendőrség megérkezett volna,az egyik autós a sérültek segítségére sietett,a táblagépét letéve a saját autójának az ülésére.Miután segített a sérülteknek,meglepetéssel vette észre,hogy az autójából eltűnt a táblagépje,vagyis kirabolták a mentés közben.A sors iróniája,senki nem látta a tettest,mert mindenki a balesettel volt elfoglalva. 
Cikk : bihon.ro

U.I. : Vajon az " irgalmas szamaritánus " a következő balesetnél fog segíteni a sérülteknek ?

Miért vágnak ki 36 nyárfát a Borsi úton ?

Muncitorii se odihnesc mâncând chiar pe arborele tăiat 
A munkások pihennek a nyárfák kivágása közben.Fotó : ebihoreanul.ro

Az utóbbi években hozzászokhattunk,hogy magyarázat nélkül fákat vágnak ki Nagyváradon.Néhány éve a város vezetősége büszke volt Nagyváradra,mert " zöld város " volt.Miért vágtak ki sok fát?Az egyik ok, a parkírozás megkönnyítése volt.

Felháborító esemény szemtanúi lehetünk.A Jurnalul Bihorean online újság beszámolt róla,hogy 36 nyárfát vágnak ki a Borsi úton az új CET közelében.Miért?Mert a nyárfákról virágairól elszálló pihék az új szuper turbina szűrőjét eldugítja.Ezért állt le sokszor a szuper secondhandos turbina.Ezért nem tudott meleget adni a télen.

A cikk szerint van engedélyük a nyárfák kivágására.A CET csak nyárfák nélkül tud működni.Ha ezt a badarságot beveszik a váradiak,méltók lesznek a sorsukra.Mert a fakivágás nagyon jó üzlet néhány váradinak, ezért felkészülhetünk a többi fa kivágására.Sok váradi még nem tudja az új CET "titkát".

Florin Budea,természetvédő így fogalmaz : "masacru vegetal".Hol vannak a váradi természetvédők?

Cikk : bihon.ro

2017. április 24., hétfő

Szereti Ön Chopint?- Interaktív zongorahangverseny Nagyváradon

 
Fotó : Thurzó Zoltán Official Facebook

2017. április 30-án interaktív zongorahangverseny lesz a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ Múzeumtermében ,délután 18 órától.Címe : Szereti ön Chopint ? Előadó : Thurzó Zoltán nagyváradi zongoraművész.

Műsoron:
Liszt Ferenc: Albumblatt - Feuilles d’album in A flat
Frédéric Chopin: g-moll Ballada Op.23, Nr.1
Frédéric Chopin: a-moll keringő Op.64.Nr.1 (Perc-keringő)
Frédéric Chopin: Nocturne Op.9, Nr.1
Frédéric Chopin: Nocturne Op.9, Nr.3
Frédéric Chopin: Valse brillante Op.34, Nr.2
Frédéric Chopin: Hárfa etűd Op.25, Nr.1
Liszt Ferenc: “Un Sospiro” (A sóhaj) koncertetűd
Frédéric Chopin: Nocturne Op.55, Nr.1
Frédéric Chopin: Polonaise Op.44
Több információ : Thurzo Zoltan Official Facebook 

 
Thurzo Zoltan Official fényképe. 
"Egy újabb rendhagyó interaktív zongoraest helyszíne lesz a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ Múzeumterme április 30-án, vasárnap délután 6 órai kezdettel.
Thurzó Zoltán „Szereti Ön Chopint?” című interaktív előadásának második felvonását hallhatja a nagyközönség Nagyváradon is. Az önálló est a budapesti hangversenyen hatalmas tömeget tudott megmozgatni a bemutatója alkalmával, és ezen fellépése után hozza „haza” Nagyváradra interaktív előadását a fellépő, hogy a helyi zenekedvelő közönségnek is legyen alkalma a kellemes dallamok és izgalmas történetek szárnyán egy érdekes előadáson részt venni. Az eseményt Thurzó Zoltán zongoraművész (aki most is egyben előad és beszél is a zenéről), valamint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Püspöksége szervezi közösen.
Zenében, szóban
Thurzó Zoltán pár gondolata az interaktív zongorakoncerttel kapcsolatosan: „A zene számomra pont olyan, mint sokaknak a szerelem, hogy élni nélküle lehet, csak éppen nem érdemes. A muzsika számomra hatalmas dolog. Néha jobban el tudom játszani az érzéseimet, mint elmondani őket szóban. Egy dallam megváltoztatja a kedvünket, emléket teremt, megváltoztathatja az életünket. Ez mindenkivel így van. Egyszer azt olvastam, hogy a zongoramuzsika minden szomorúságunknak és minden örömünknek hangot ad. Senki számára nem kell lefordítani. Ezek a zeneszerzők fantasztikus ajándékot adnak számomra minden alkalommal, amikor az ujjaimmal a billentyűk felett történeteknek adok hang-színt. Szeretnék mindenkinek átnyújtani egy ajándékot: elmesélni, és előadni mindazt, ami emberi lényünket jellemzi. Zenében, szóban. A zene az adott zeneszerző legbelső karikatúrája. A zenéje által ismerjük meg természetét, személyiségét. Önmagunkat is. Chopin a zenében páratlan érzékkel megszervezett hangjaival fejezte ki mindazt, amit lényegesnek gondol a világról és természetesen benne az emberről magáról. Nem szabad magyar gyökereinkről sem elfelejtkezni (pár Liszt-művet is elő fogok adni majd), mert ezek szervesen kapcsolódnak több nemzet nagyjához, akik szintén a gyökerek, a hagyományok megőrzését vállalták fel. Liszt Ferenc mondta barátjáról egyszer, hogy «a kincs, melyet Fryderyk Chopin adott a világnak, zenéből van, a kincs, amelyet ő kapott a világtól, emberi lényekből áll». Aki a zenét szereti, soha nem lehet igazán boldogtalan. «Az embereket meg lehet ismerni a zenén keresztül, amit hallgatnak» – vallja Coelho. És ez teljes mértékben így van. Ami egyszer a történelmünk folyamán maradandóvá lett, az minden bizonnyal évtizedek múlva is az lesz. Chopin muzsikája korának fő slágerei voltak Liszt Ferenc műveivel együtt. Ismerjük meg közelebbről az embert is a zenéje mögött! Sok szeretettel várlak benneteket.”
Mindenkit sok szeretettel várnak az ingyenes hangversenyre."
Forrás : erdon.ro

Maszol cikke :

Újabb ingyenes és interaktív Chopin-zongoraest lesz Nagyváradon 


Thurzó Zoltán „Szereti Ön Chopint?” című interaktív zongoraestjének második felvonását hallhatja a nagyváradi közönség a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ Múzeumtermében április 30-án, vasárnap délután 6 órai kezdettel. 

Thurzó Zoltán előadásának budapesti bemutatóját nagy érdeklődés övezte, most pedig a nagyváradi közönségnek is elhozza a kellemes dallamokat és érdekes történeteket. A zongoraművész nem csak játszik, hanem beszél is az előadott Chopin-művekről.

  • Fryderyk Chopin | fotó: Wikipedia
„A zene, az adott zeneszerző legbelső karikatúrája. A zenéje által ismerjük meg természetét, személyiségét. Önmagunkat is. Chopin a zenében páratlan érzékkel megszervezett hangjaival fejezte ki mindazt, amit lényegesnek gondolt a világról és természetesen benne az emberről magáról. (...) Chopin muzsikái korának fő slágerei voltak Liszt Ferenc műveivel együtt. Ismerjük meg közelebbről az embert is a zenéje mögött!” – mondta el Thurzó Zoltán zongoraművész.
 Az eseményt a zongoraművész a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Püspökségével közösen szervezi.
Forrás : maszol.ro

Jó szórakozást '

Nagyváradi virágkötő tündérkertté varázsolta a környezetét

Egy Váradi fényképe. 
Saját fotó

"Egy nagyváradi virágkötő saját örömére varázsolta tündérkertté környezetét, az egyik nagyváradi zöldövezetet, a Körös partján. Saját költségén tulipánhagymákat ültetett, és most virágárus bódéját tulipántenger veszi körül, az arra járók csodálatára. Vallja, hogy ha mindenki azt csinálná, amihez a legjobban ért, maga és mások örömére, sokkal jobb lenne a világ."  - olvasható Erdei Daniel Facebook oldalán.
A videót megnézheti a Facebookon '
Teljes adás : mediaklikk.hu  21 perc 20 mp-től

Felhívás ' Ossza meg a videót mindenkivel,ha tetszik ' A virágárus bódéja az Ezredévi emléktéren található,melyet ma Piaţa Libertăţii-nek hívnak,a Garasos híd mellett.

Először jár Váradon az Omega - Interjú Kóbor Jánossal

 

"Az idei Szent László Napok legnagyobb sztárzenekara az Omega együttes lesz. Ebből az alkalomból nyilatkozott a BN-nek Kóbor János énekes." - írja Pap István a Bihari Naplóban.Rövid interjú :


– Hányadik alkalommal lép fel az Omega, ha nem is Nagyváradon, de Erdélyben?
– Romániába a hetvenes évek közepétől járunk, de szigorúan csak a román területen, Bukarestben, Piteştiben, Ploieştien, Konstancán, Craiovan. Brassónál volt egyszer egy koncertünk, de mondták, hogy innentől kezdve tiltott zóna van, tovább már nem lehet menni. Esélyünk nem volt a korábban Magyarországhoz tartozó területekre eljutni. Ilyen probléma a többi országban nem volt. Erdélyben életünk első koncertje már jóval a rendszerváltás után történhetett meg. Addig tényleg azt hittük, hogy ezen a részen soha nem fogunk játszani, aztán egyszer csak Marosvásárhelyen megtört a jég, ha jól emlékszem 1995ben. Azóta Marosvásárhelyen már többször is játszottunk, Székelyföld nagyobb városaiban, valamint Temesváron, Aradon, Szatmárnémetiben is, de a két legjelentősebb erdélyi nagyváros, Kolozsvár és Nagyvárad valahogy nem akart összejönni. És tavaly végre Kolozsváron is sikerült megjelennünk. Ott eldöntöttük, hogy ha törik, ha szakad, most már Nagyváradra is muszáj eljönnünk.
– Milyen volt az egykori és a rendszerváltás utáni Romániában fellépni?
– Annak idején a bukaresti, budapesti, prágai, berlini koncerteken nem lehetett lényegesen nagy differenciát látni. Nagyjából éreztük, hogy esetleg bizonyos helyeken más anyaggal kell fellépnünk, de azt mindig jó érzékkel kitapasztaltuk, hogy mit kell játszani. Az egyértelmű, hogy az erdélyi koncerteknek, főleg az elején, volt egy másfajta töltetük. Az első marosvásárhelyi koncert felejthetetlen volt, de hál’ Istennek a hangulat azóta is megmaradt. Mi most már nem érezzük, hogy bármiféle megkülönböztetés vagy korlátozás lenne. Jó érzés, hogy manapság akármerre elindulunk Európába, észre sem vesszük, hogy melyik országban vagyunk. Régen azért még a volt szocialista országok között is szörnyű volt egy határátlépés."
Forrás : Bihari Napló/pressdisplay.com 


Ötvenöt évet várt Nagyvárad az Omegára!


  

"A június 19–25. között zajló nagyváradi Szent László Napok legnagyobb sztárzenekara az Omega együttes lesz. A csapat legendás frontembere, Kóbor János adott exkluzív interjút a Bihari Naplónak, mintegy kedvcsinálóul a június 25-iki fellépéshez." - írja Pap István a Bihari Naplóban.Teljes interjú :


– Ötvenöt éves már a zenekar. Mi ennek a hosszú és egyben sikeres karriernek a titka, hiszen még mindig tömegek jönnek az Omega koncertjeire? 

– A folyamatosság, az állandó megújulni próbálás nagyon fontos. Ha valaki az önismétlésre hagyatkozik, az előbb-utóbb körbejár. Azt csak a Rolling Stones teheti meg, hogy mindig ugyanazt a zenét játssza…
– …Meg talán az AC/ DC…
– Mi már jól ismert zenekar voltunk, amikor 1975-ben Frankfurtban először láttuk az AC/DC-t. Az ausztrálok egy promóciós turnét szerveztek nekik, senki nem ismerte ott az akkor még taknyos, fiatal zenekart, de mi már láttuk, hogy ebből az együttesből nagyon sok minden ki fog kijönni. De ők mintegy tizenöt évvel fiatalabbak nálunk, úgyhogy a Rolling Stonest lehet leginkább párhuzamba állítani velünk. De van egy nagy különbség köztünk: ők állandóan Londonból indultak, mi meg egy szocialista ország központjából, ahol az első dolog az volt, hogy át kell ugrani a vasfüggönyt, mindenhova kellenek a vízumok, engedélyek, kutyafüle, és ha nem térünk vissza időben, akkor retorziókra számíthatunk. Tehát mi nem tudtunk úgy elvállalni dolgokat, mint egy nyugati zenekar. De a legjobb példa, ami mutatja a különbözőséget, az a Scorpionsszal való összehasonlítás, mert lejjebbről és később indultak, mint mi, csak ők gond nélkül tudtak tovább lépni Japánba, az Egyesült Államokba, míg nekünk az utolsó koncert után huszonnégy órával már le kellett adni az útleveleket, és aggódhattunk, hogy vajon még egyszer megkapjuk-e. Egyetlen módon lehetett volna egy nagyobbat lépni: ha kint maradunk, de akkoriban Magyarországon a disszidálás majdnem akkora bűnténynek számított, mint a gyilkosság.
– És milyen retorziókat vont volna maga után a disszidálás?
– Hát utánunk nem jöttek volna, sőt, talán még örültek is volna, hogy megszabadultak egy gondtól, de az biztos, hogy a hozzátartozóktól teljesen el lettünk volna választva, mert ők soha nem jöhettek volna ki, mi pedig, ha visszatérünk, azonnal mehettünk volna zárt helyre. – Volt esetleg a zenekarban valaki, aki bánja azt, hogy az Omegának, bár nagy esélye volt rá, nem sikerült elérnie a világsztár státuszt?
– Gyakorlatilag a Magyarországhoz való kötődésünktől kellett volna elszakadnunk, és ezt egyikünk se akarta, már csak az említett okok miatt sem. Másrészt úgy éreztük, hogy bár egy nagyon erős nyugat-európai ismertséget értünk el, de azt kockázatosnak ítéltük meg, hogy az angolszászokhoz betörjünk, és ott meghúzgáljuk az oroszlán bajuszát. – Miért? – Én különösen angolmániás vagyok, és szerintem aki nem a Brit-szigeteken született, az ne is csináljon ilyen zenét, mert úgysem tud. És ebben benne van az első, 1968-as angliai turnénk tapasztalata, amikor kétszer is voltunk ott. Akkor már ott Led Zeppelin volt, Jimmy Hendrix volt, és mi azt láttuk, hogy nem csak mi, kelet-európaiak, de a nyugat-európaiak is gyengék az angolokhoz képest. És aztán is jöttek egymás után a nagy brit együttesek, a hard rock korszakban például a Deep Purple, szóval nem lehetett azt mondani, hogy ott van még hely számunkra.
– Nincs ezekben a szavakban egy csipetnyi kisebbségi komplexus is, tekintettel az Omega együttes igen gazdag, a világon bárhol a helyét megálló életművére?
– Ezt mi is éreztük már akkor, hogy például a Uriah Heep-nél semmivel nem voltunk rosszabbak, csak mi nem őket, hanem a szuper élvonalat tekintettük mércének. Mi Nyugat-Európában semmivel sem éreztük magunkat gyengébbnek és kevésbé ismertnek, mint az ottani zenekarok, de az említett szuper kategória elérhetetlen volt. Mi éreztük, hogy azt a szintet, amit elértünk, így is tudjuk tartani, de feljebb lépni aligha fogunk. Ráadásul Amerika ki volt zárva, mert én nem repülök, ezért oda nem tudtunk eljutni koncertezni.
– Hol szerették az Omegát a legjobban?
– Ez borzaszó meglepő, de Svájcban. Ott nagyobbak voltunk, mint otthon. Ott alakultak az első rajongóklubok, az ottani listákat állandóan vezettünk, olyanok voltak mögöttünk, mint Paul McCartney éppen megjelent lemeze, vagy a Pink Floyd. Bár kicsi ország, de ott tízállomásos turnékat is tudtunk csinálni, főként a német nyelvterületen.
– Nyugaton kizárólag az angol nyelvű lemezekkel és koncertekkel hódítottak, vagy elfogadták a magyar nyelv hangzását?
– Nem hogy elfogadták, de ők kérték. A lemezek esetében a lemezcég is, mi is úgy éreztük, hogy angolul kell énekelni, mert különben nem tudják hova tenni a zenekart. Csakhogy ha nem az angol az anyanyelved, akkor sem a szövegek, sem a kiejtés nem lesznek annyira rendben. Az első években, a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején megpróbálkoztunk azzal, hogy külföldön angolul énekeltünk a koncerteken, aztán NyugatNémetországban kérdezték meg először, hogy miért nem éneklünk magyarul? Akkor kipróbáltuk, és kiderült, hogy egy pluszt rá tudtunk tenni a koncertek érdekességére, és onnantól kezdve nem volt kérdés, hogy a világon akárhol játszunk, a színpadon magyarul énekelünk.
– Ez a lemezeladásokon is megmutatkozott, tehát külföldön is jól fogytak a magyar nyelvű lemezek?
– Nem, mert volt egy megállapodás a nyugati lemezcégeink és a magyar hanglemezgyár között, melynek értelmében az exkluzív jogainkat a nyugati cégek kapták NyugatEurópára és az egész világra, kivéve a szocialista országokat, ahova csak a Hungaroton terjeszthetett. Ez azt jelentette, hogy a szocialista országokban a magyar nyelvű, a világ többi részén pedig az angol nyelvű lemezeinket terjesztették. De bizonyos szintű csere, export-import mégiscsak volt.
– Milyen volt a fogadtatása az Omegának a Szovjetunióban, majd Oroszországban?
– Hát, nem nagyon fenyegetett a veszély, hogy a Szovjetunióba eljussunk, mert az oroszok mondták, hogy oda mi be nem teszszük a lábunkat, mert egy szocialista ország zenekarához képest nagyon nyugati zenét játszunk, és ez nem jó hatással van a szovjet fiatalokra. De ettől csak még nagyobb volt az ottani tiszteletünk, mert a lemezeinket valahogy megszerezték. Ennek a tiltásnak egyébként akkora hatása volt, hogy először csak 2000 után tudtunk ott fellépni, holott addigra már az összes brit és amerikai világsztár járt már Oroszországban. De rólunk még mindig az a kép élt, hogy mi vagyunk a tiltott gyümölcs, már ők maguk sem tudták, hogy miért. 2013-ban tudtunk először koncertezni Moszkvában, akkor viszont már mindenféle szabadság kitüntetést, meg az ortodox egyház legmagasabb, nem egyházi személynek járó elismerését megkaptuk, merthogy mi voltunk a Szovjetunióban a hetvenes évektől a szabadság jelképe, mert végülis egy szocialista táborba tartozó csapatként tekintettek az Omegára, amely bátran hirdeti a szabadságot. Más magyar együttesek a későbbiekben már tudtak Erdélybe is jönni, még akár a Szovjetunióba is, csak be kellett tartani bizonyos külsőségi és egyéb formákat, amire mi nem lettünk volna alkalmasak. Mégis úgy érzem, hogy mázlink volt, mert a Kádár rezsim ilyen vonatkozásban egy kicsit liberális volt. Magyarországon még egy alternatív, nagyon ellenzékinek számító zenekar is tudott koncertezni, a cenzúra nem volt olyan durva.
– Ha már politika és zene összefonódásáról van szó, akkor megkérdezem, hogy a rendszerváltás óta milyen ez a kapcsolat zene és politika között?
– Ma semmiféle korlát nincs; egy korlát van, ami az élet egészére vonatkozik: a pénz. Ha van pénz, akkor van lehetőség, ha nincs pénz, akkor nincs. Persze a politika is nagymértékben befolyásolja azt, hogy hol van, és hol nincs pénz. Természetesen sokkal nagyobb sanszuk van azoknak az együtteseknek, amelyek demonstratíve valamelyik nagy politikai erő mellé állnak, de mi ebbe soha nem mentünk bele, mert mi politikával nem foglalkozunk. A szocializmusban nem is lehetett politizálni. Mondjuk nem is volt értelme, mert nem volt hatása. Tudtuk, hogy az egész Kádár rendszer egy marionett, amelyik úgy táncolt, ahogy Moszkvában fütyültek.
– Néhány éve volt egy összekülönbözés az Omega tagjai között, hogy áll most ez a vita?
– Az egész nem most kezdődött, hanem amikor elkezdtük a nagy Népstadionbeli koncerteket. Akkor egyértelműsödött, hogy a rockzene ide szűkült be, hogy három-négyévenként van egy nagy stadionkoncert, és azzal kész, mert a playback-es road show-k teljesen kiütötték a valódi élő rock koncerteket. Mivel az Omega mindig mindent élőben játszik, ezért úgy éreztük, hogy a stadionkoncerteknek még van létjogosultságuk, de turnékat már nem érdemes csinálni. Aztán 2005 táján eldöntöttük, hogy mégis kipróbáljuk, és kiderült, hogy működik, nagy sikerű országos sportcsarnok turnénk volt. Viszont a csapat nagy része már hatvan fölött tartott, és elkezdődött az együttesen belül egy polarizáció, hogy ki az, aki még csinálná ezt, és ki az, aki már nem vállalja az utazgatást. Egyértelműen Benkő Laci (az Omega szintetizátorosa – szerk. megj.) az, aki élete végéig akarja ezt csinálni, az más kérdés, hogy talán ő van a leggyengébb fizikai állapotban. Debreczeni Feri (dobos – szerk. megj.) a mai napig világszínvonalon csinálja azt, amit csinál, és Molnár Gyuri (gitáros – szerk. megj.) is úgy volt vele, hogy inkább csináljuk tovább. A kilencvenes évek elejétől bekerült a csapatba Szekeres Tamás, aki szerintem a kontinens legjobb gitárosa. Ráadásul az új anyagokba sokszor bevontunk haverokat, például Gömöri Zsoltot, tehát volt egy nagyon erős mag. Kiderült, hogy lényegében csak Mihály Tomi (az együttes egykori basszusgitárosa – szerk. megj.) nem akarta ezt csinálni. Aztán egyszer csak Tomi előjött egy könyvvel, amire azt szokták mondani, hogy nem túl elegáns. Mit is mondhatni mást erre, ha valakinek az jut az eszébe a csapatáról, hogy minden csak rossz volt?! Ezek után azt gondoltuk, hogy ha neki ez a véleménye, akkor innentől kezdve neki nem is szólunk. Ez kimondatlanul azt jelentette, hogy ő öt éve nem játszik a koncerteken, helyette viszont egy fiatal csaj lett a baszszusgitárosunk (Szőllőssy Kata – szerk. megj.), aki Németországban már a második turnésorozat után nagyobb sztár volt, mint mi, az öregek. A koncertek hangulata megint nagyon jó, és jó a banda megjelenése is, mert nem tűnik öregnek, avíttnak. Tavaly Németországban egy fesztiválszerű koncerten léptünk fel a Creedence Clearwater Revival, a Nazareth és a The Boomtown Rats együttesekkel, és a szervezők tudták, hogy a húzó együttes mi vagyunk. Mi a helyszínen rá is jöttünk, hogy miért: az Omega nem tűnik egy aggok házának. Itt látszott az, hogy csak olyasmivel szabad foglalkozni, ami nem csupán egy adott kor zenéjére alapoz, hanem a mai ízlésvilágnak szól. A mi zenénkre pedig azt lehet mondani, hogy egy állati eklektikus, totális rockzene.
– Milyen új zenei anyaggal készül az Omega?
– Az elmúlt években módosítottunk, stílusában újra feldolgoztunk régi számokat, így készültek el a Szimfónia, a Rapszódia és az Oratórium című albumok, ez utóbbi elkészülte után döntöttük el azt, hogy csinálunk egy Testamentum című új anyagot. Ez lassan készül, viszont már beleszaladtunk az ötvenötödik évünkbe, és az emberek nagyon vártak már valami újat. Erre azt találtuk ki, hogy ez a jubileum ne csak rólunk szóljon, hanem gondoljuk azokra is, akikkel ebben az ötvenöt évben sokat játszottunk együtt. Felvettük a kapcsolatot a volt szocialista országokbeli csapatokkal, csináltunk közösen néhány számot velük, és a Testasmentum albumról is vettünk pár számot, hogy azért vadonatúj dalok is legyenek. Aztán kitaláltuk azt, hogy a Volt egyszer egy vadnyugat című nagyhatású wersternfilmet parafrazálva a lemez címe legyen Volt egyszer egy vadkelet. A most elkészült anyagból kijön egy válogatás cédé. Sőt, elindultunk a másik irányba is, hiszen nekünk legalább annyi haverunk volt Nyugaton is, úgyhogy ennek az albumnak lesz egy második része is, aminek az a címe, hogy Go West (Tarts nyugatnak!). Erre a lemezre is elkészült már egy pár szám. Az közismert, hogy a Scorpions 1995-ben feldolgozta a Gyöngyhajú lányt, mi most revánsként a Still Loving You-t csináljuk meg. Brian May-jel, a Queen gitárosával megbeszéltük, hogy közösen megcsináljuk a Too Much Love Will Kill You című szám instrumentális verzióját. Erre a lemezre rákerül a Testamentum anyagáról az Immigrant című, sajnos elég aktuális témájú szám.
– Egy ekkora életművel rendelkező együttes, mint az Omega, hogyan választja ki a koncertjeinek a műsorát?
– Azt mindig tudtuk, hogy Nyugat-Európában mindig a kicsit progresszívebb, 70-es, 80-as évekbeli lemezek voltak a fontosak, a 60-as évekbeli Omegát ott annyira nem ismerték. Magyarországon is más volt az Alföldön és más volt a Dunántúlon játszani, más volt az ízlésvilág. A határon túl egyfajta best of koncerteket kellett adnunk, egyrészt azért, mert mi sem egészen tudtuk, mit kéne játszani.
– És Nagyváradon mire számíthatunk?
 
  – Egyértelmű, hogy mivel Nagyváradon ez lesz az első buli, ezért nem lehet másról szó, mint egy best of műsorról. Aki a koncerten ott lesz, azt az Omegát fogja kapni, amit vár."

 

Miért nem láthatjuk a tulipánokat a Szent László/Unirii téren?

 
Tulipán az Ezredévi emléktéren/Parcul Libertatii.Saját fotó

Sok váradi szívesen látná a sok szép tulipánokat a Szent László/Unirii téren.Miért nem láthatja?Mert a virágáru tulajdonosa nem kapott engedélyt az átalakított főtérre.Ilie Bolojan és Marius ,a tulajdonos nem tudtak megegyezni.Ennek eredményeképpen az Ezredévi emléktéren kapott helyet a virágárus.Megígérte,hogy széppé varázsolja az egykori Korzó sétányt.Az ígéretét állja,mert sok színű gyönyörű tulipánokat helyezett ágyásokba. A nagyváradiak körében népszerű lett a virágárus bódéja,mert nemcsak olcsóbban vásárolnak,de gyönyörködhetnek a tulipánok színeiben.

Sok váradi sajnálja,hogy a tulipánokat nem a főtéren láthatják.Mennyire kiemelné a főteret' - mondják. Nagy látványosság lett az interneten. Marius nagyon szereti a virágokat,és szeretné,ha mi is gyönyörködhetnénk a virágjaiba. Erre mondhatják, reklámfogás. Szerintem,csak részben,mert más nem tenné ki veszélynek a virágait.A helyi újságok megírták,hogy megdézsmálták a tulipánokat,de a tulajdonos gyorsan helyettesítette,és mi továbbra is gyönyörködhetünk bennük.

Lehet elfogult vagyok,de jól érzem magam a virágok között.Sokan fotózzák,videózzák,mert nekik is tetszenek Marius virágai.Mit tehet Ilie Bolojan polgármester,ha látni akarja?A Polgármesteri Hivatalból elsétálhat ,mert csak néhány percre van.Ha nem,láthatja az interneten. Szerintem nagy vesztesség a városnak,hogy egy kicsit elvan " dugva " Marius virágai,pedig ha biztosították volna a helyet a Szent László téren, most ott gyönyörködnénk a virágokba.Szegényebbek lettünk,mert a város vezetőségének a kedvenc színe a szürke és fehér.

Mit tehetek?A központtól lesétálok az Ezredévi emléktérre,és nyugodtan gyönyörködhetek Marius virágaiba ... 

Eső után 
Egy Váradi fényképe. 
Egy Váradi fényképe. 
Egy Váradi fényképe. 
Egy Váradi fényképe. 
Egy Váradi fényképe. 
Egy Váradi fényképe. 
Egy Váradi fényképe. 
Egy Váradi fényképe. 
 Egy Váradi fényképe. 
Egy Váradi fényképe. 
 Egy Váradi fényképe. 
Egy Váradi fényképe. 
Teljes album : Egy Váradi Facebook 

Ha jön Váradra egy turista,hogyan találja meg ?

 

Színházi előadások a Festum Varadinumon

A Festum Varadinum nagyszínpadi produkcióinak sorát május 14-én a Traviata nyitja 
"A május 7–21. között zajló XXVI. Festum Varadinum programsorozat keretében hazai és magyarországi színházak előadásait látja vendégül a Szigligeti Színház. Újdonságként a színház két típusú Varadinum-bérleteket ajánl, amelyek a fesztivál öt előadására érvényesíthető." - írja a Bihari Napló.Teljes cikk : 


"A Festum Varadinum nagyszínpadi produkcióinak sorát május 14-én, vasárnap 19 órától az egri GG Tánc, a Gárdonyi Géza Színház tánctagozatának Traviata című produkciója nyitja. Az előadás Giuseppe Verdi azonos című operája alapján készült, és örök aktualitásával fontos kérdéseket vet fel: Átélve életünk személyes drámáit vajon hányszor térünk le mi magunk is a helyes útról? És egyáltalán, mit is jelent manapság a helyes út? Az Inversedance és a GG Tánc Eger együttműködésével született táncszínházi átiratban a Traviata két felvonása – az alkotópáros, Fodor Zoltán és Topolánszky Tamás eltérő látásmódjának és mozgásnyelvezetének köszönhetően – megkapó, elgondolkodtató és látványos előadást ígér.
Május 15-én két alkalommal, 10 és 11.30 órától kezdődően is műsorra tűzik az Árkádia Színpadon a debreceni Vojtina Bábszínház Szerencsés János, avagy az ördög három aranyhajszála című előadását.
Május 17-én, szerdán 19 órától Örkény István Macskajáték című drámájával érkezik Nagyváradra a békéscsabai Jókai Színház. Örkény legismertebb és legtöbbet műsorra tűzött előadásában Cs. Bruckner Adelaida szerepében a nemrég elhunyt Csíky Ibolya helyett lánya, Vindi Andrea színművésznő lép színpadra.

Tévedések vígjátéka
Május 18-án és 19-én, 19 órától a Tévedések vígjátéka című előadást mutatja be a Szigligeti Színházban a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata. A Shakespeare-komédia premierjét 2017 februárjában tartotta a társulat, rendezője pedig a többszörös díjazott Bocsárdi László rendező, a sepsiszentgyörgyi Tamás Áron Színház igazgatója. „Hogy helyzetem komikus-e vagy tragikus, csakis attól függ, honnan nézem: mikor a forgatag közepén állok, ha rajtam csattan minden ostor, amikor engem ütnek, inkább jajgatni lenne kedvem. Ha viszont sikerülne legalább egy pillanatra kívül kerülnöm, ha mindezt egy dombról nézhetném végig, ha a Holdról láthatnám saját nyomorult életem, biztosan nevetnék az egészen. De hát hogyan léphetnék ki ebből a pokoli játékból, míg azt sem tudom, mire megy ki valójában?” – áll az előadás színlapjában.
Március 21-én 16:30-tól az Árkádia Színpadon az egri Gárdonyi Géza Színház Vendégség című előadását tűzi műsorára a Szigligeti Színház. Páskándi Géza darabja Dávid Ferenc unitárius püspök meghurcoltatásának történetét dolgozza fel és értelmezi újra a rendszerváltást megelőző politikai élet besúgás-jelenségén keresztül.
A XXVI. Festum Varadinum záróelőadásaként a debreceni Csokonai Színház produkcióját tekintheti meg a közönség. Yasmina Reza Művészet című komédiája a művészetről való vitázás apropóján tulajdonképpen a barátságról tesz fel kérdéseket. Valóban képesek vagyunk elfogadni barátainkat olyanoknak, amilyenek? Vagy ez csak addig működik, míg konkrét helyzetbe nem kerülünk, melyben kiderül, hogy nézeteink nem mindenben egyeznek? Végül is mi a barátság? És ha nem élné túl a kíméletlen őszinteséget, lehet még barátságnak nevezni?

Utórendezvények
A Festum Varadinum utórendezvényei között kiemelt helyet foglal el Udvaros Dorottya Majdnem valaki című lemezbemutató koncertje. Az új lemez sok szempontból az 1985-ben bemutatott Átutazó világának folytatása. Bereményi Géza szövegei ezúttal is a férfi-nő viszony finom árnyalatait vizsgálják, a nyolcvanas évek hangulatát persze felváltotta napjaink világa – 21. század címmel született is egy dal. „Hiába az azóta eltelt sok-sok év, a szerelem ügye Gézát és engem is lázba tud hozni, és mindketten úgy érezzük, hogy még mindig van mondanivalónk és ezer kérdésünk róla”. Udvaros Dorottya Majdnem Valaki című koncertjében Hrutka Róbert vezetésével egy olyan zenekar közreműködik, akik külön külön is ismert, elismert tagjai a hazai zenei életnek. A különleges koncertre május 27-én, 19 órától kerül sor a Szigligeti Színház nagytermében.

Jegyek és bérletek
Az előadásokra két típusú Varadinum-bérlet váltható. A Varadinum A-bérlet a Traviata, a Macskajáték, a Tévedések komédiája, a Művészet, illetve a Vendégség című előadásokra érvényesíthető, ára pedig 50 lej. A Varadinum B-bérlet az egri színház Páskándi-előadása helyett Udvaros Dorottya koncertjét tartalmazza (ára 60 lej). A vendégelőadásokra ugyanakkor jegyek a színház jegypénztárában és online, a www.biletmaster.ro oldalon kaphatók.
Felhívjuk bérleteseink figyelmét, hogy a május 18-ai Tévedések vígjátéka című előadásra érvényesíthetőek a fel nem használt bérletek, a Fesztiválbérletek, ugyanakkor bérleteseink és a legalább tízfős csoportok kedvezményes, 13 lejes jegyeket is válthatnak."
Forrás : erdon.ro

Elindulhat az onkológiai projekt

Elindulhat az onkológiai projekt 
"Április 21-én Bihar megye fejlődése szempontjából fontos tanácskozás helyszíne volt a Megyei Tanács díszterme." -írja Ciucur Losonczi Antonius a Bihari Naplóban.Teljes cikk : 


"Körülbelül két hete tárgyaltak először erről, és az elmúlt napokban sikerült minden felelős személyt rávenni a részvételre, ami azt jelenti, hogy jelen voltak a Bihar, a Szatmár és a Temes megyei tanácsok elnökei, képviselve volt az Arad megyei önkormányzat, ott volt Florian Bodog egészségügyi miniszter, Bogdan Chirițoiu, az Országos Versenyhivatal elnöke és Marcel Boloş, az Észak-Nyugati Fejlesztési Ügynökség vezérigazgatója, valamint a RO-HU-s projektek menedzsment hatóságának képviselője. Áttörés született az állami segély témájában, ugyanis az utóbbi egy évben eddig nem sikerült konkrét biztosítékokat kapni arra, hogy a Bihar megyei egészségügyi projektet nem fogja az állami segély érinteni, vagyis perspektívában fennállt annak a veszélye, hogy pénzt kellett volna visszafizetni.

Előrelépés
Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke a Bihari Naplónak azt nyilatkozta: jelen pillanatban az ügy a bihari lobbinak köszönhetően eljutott a miniszterelnök asztaláig, illetve fel lett szólítva az egészségügyi és a fejlesztési minisztérium, hogy két hét alatt rendezze a megyékkel. Ezért zajlott a múlt pénteki találkozó, melynek eredményeképpen megszületik egy olyan, a Versenyhivatal által felvállalt levél, amelyben biztosítják a letett projektjeik alapján a megyéket, hogy nem esnek az állami segélyezés hatása alá, és emiatt nem kell majd visszafizessenek pénzösszegeket. Ugyanakkor megállapodtak arról, hogy Bihar megye esetében elindulhat az onkológiai projekt, és párhuzamosan parlamenti szinten fogják módosítani az egészségügyi törvényt úgy, hogy a jogi háttere is garantálva legyen ennek. „Nem akartuk a projektjeinket elindítani addig, míg ez a dolog nem tisztázódott, mert folyamatosan fennállt az a kockázat, hogy évek múlva visszakérik a pénzt” – hangsúlyozta.
A teljes projekt értéke amúgy 13 millió euró volt, de ebből jelen pillanatban megközelítőleg 4 millió eurót kulturális célra fordítanak, mert az egészségügyi minisztérium átiratban afelől biztosította a Bihar Megyei Tanácsot, hogy a legfontosabb onkológiai felszereléseket kormány és európai uniós alapokból finanszírozzák, tehát az önkormányzat mentesíteni tudta magát 4 millió eurótól, és ezt kulturális célokra fordítja, vagyis a múzeumra."
Forrás : erdon.ro




Győztes szemléletű magyarságtörténet

Győztes szemléletű magyarságtörténet 
"A nagy érdeklődésre való tekintettel újra Nagyváradon tartott előadást múlt csütörtökön Bíró András Zsolt antropológus kutató, a Kurultáj – Magyar Törzsi Gyűlés főszervezője." - írja Pap István a Bihari Naplóban.
Teljes cikk : erdon.ro

2017. április 23., vasárnap

Nagyvárad polgármester nélkül marad?

A PNL  17 megyei küldöttsége felajánlotta támogatását Ilie Bolojannak az elnöki székért folyó küzdelemben Erdélyben. A kérdés :Ilie Bolojan elfogadja a támogatást? Nagyvárad polgármester nélkül  marad ?Szerdáig választ ad. Nyilatkozata nagyon visszafogott volt. Ilie Bolojan többször volt Bukarestben mint kormánytag, vagy mint PNL főtitkár. Tisztában van mi vár rá. Feladja "birodalmát " Bukarestért? Eddig kevés időt töltött a fővárosban. Váradon hadja fiatal élettársát? Feladja a mega terveit ?Szerdáig választ kapunk a kérdésekre. Rajongó tábora nem szeretné elengedni azt a polgármestert, aki szerintük sokat tett a városért : "Ăsta a făcut ceva pentru  oraș".Ez igaz, de még nem tudjuk mennyibe kerültek és kerülnek a mega terveinek a költsége. Várjunk szerdáig  Szerintem maradni fog!

2017. április 22., szombat

Halottak húsvétja

"A nagyváradi Közterület-fenntartó Zrt. (ADP) arról tájékoztat, hogy április 22-én és 23-án, vagyis az ortodoxok által ünnepelt úgynevezett halottak húsvétján a Rulikowski temetőbe a következő órarend szerint lehet behajtani kocsival: április 22-én, szombaton 8–21 óra között, április 23-án, vasárnap viszont tilos behajtani autóval, kivételt képeznek azok, amelyek fogyatékkal élő személyt szállítanak, és az érintettek papírral bizonyítják ezt. E napon a létesítmény 8–22 óra közt tart nyitva. Személyi igazolványok ellenében a hozzátartozóknak eszközöket biztosítanak a sírok rendbetételére, illetve tisztítására."
Forrás : Bihari Napló/pressdisplay.com

2017. április 21., péntek

Megcsonkították Marossy Anna fáját - Mi a tanulság?

Megcsonkították a Baross (Dacia) híd közelében lévő nyárfát 

"Közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz Florin Budea, a Nyugati Szigethegység Ökölógiai Felügyelete Regionális Központjának igazgatója (CRSE), amelyben azt sérelmezi, hogy április 19-én megcsonkították Nagyváradon a Baross (Dacia) híd közelében a Sebes-Körös partján azt a nyárfát, amelyet annak idején egy környezetvédelmi akció keretében Marossy Anna időközben elhunyt neves váradi biológus és környezetvédő fogadott örökbe." - olvasható a Bihari Naplóban.Teljes cikk : 


"Florin Budea szerint a fakorona nem szakszerű levágása, valóságos megnyirbálása tette tönkre a fát, és felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a városban történő hasonló ún. karbantartásoknak rendszerint az a vége, hogy a fák elpusztulnak."
Forrás : erdon.ro 

Mi a tanulság?A Bihoreanul helyi román nyelvű lapban megjelent egy cikk,melyet ha elolvass,több információ birtokába juthat az ebihoreanul.ro-n.

Fotók
  


 
Forrás : ebihoreanul.ro

Ismét felteszem a kérdést : Mi a tanulság?A hozzá nem értők kerültek a helyi vezetőségbe.Ez tapasztalható néhány évtizede Nagyváradon.Csak ez elmúlt néhány évben több ezer fát vágtak ki a városunkban.Miért?Mert a város vezetőségének nem a zöld tetszik,hanem a szürke szín.Marossy Anna már nem védheti meg az örökbefogadott,fáját.Talán mi még tehetünk valamit '''

Gozsdu szobor a gazok között - Mit várhatnak a váradi magyarok a városvezetéstől ?

 
Gozsdu szobor az Őssi strandon.Fotó : ebihoreanul.ro

A Bihoreanul helyi román lap felfedezte Gozsdu szobrot az Őssi strandon a gazok között.Miért van ott a híres Gozsdu szobor?A lap megírja a választ a ebihoreanul.ro-n. 

 Ha elfeledkeznek a saját híres politikusaikról a város vezetése,mit várhatnak a váradi magyarok tőlük?A város vezetésétől ne várjunk sokat, mert ez az eset is azt bizonyítja,a kultúra,a történelem nincs a prioritást élvező céljaik között.Ha megnézzük a város vezetésének,valamint a helyi tanácsosok összetételét,bele kell törődni,hogy a következő választásig nem lesz kedvező fordulat a váradi magyarságot érintő kérdésekben.A város vezetőinek a célkitűzései között elsősorban a várost átalakító nagy projektek szerepelnek.Van bő három év,hogy a váradi magyarok felébredjenek,és valamiféle egységbe tömörülve tudják védeni a magyarság érdekeit Nagyváradon.Ez a jelen helyzetben nem lehetetlen,de távolinak tűnik.Addig el kell viselni a város vezetésének a döntéseit.

Fotók
  
 
 
Forrás : ebihoreanul.ro

Ki volt Emanuil Gojdu,eredeti nevén Gozsdu Manó?Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai című könyvében ezt olvashatjuk :
 
Gozsdu Manó 

"Gozsdu Manó, legfőbb itélőszéki bíró, a Lipót-rend lovagja, született 1802. február 12-én Nagyváradon. 1824-ben ügyvédi oklevelet nyert s Vitkovics Mihály, a magyar-szerb költő és ügyvéd mellett nyert alkalmazást. Kazinczy, Virág Benedek, Berzsenyi Dániel, Fáy András, a Kisfaludyak gyakran megfordultak Vitkovics házánál s a velök való érintkezés következtében megszerette a magyar irodalmat. Az ő érdeme részben, hogy a törvénykezési nyelv, a pesti és a budai tanácsoknál s a pesti görög-román egyháznál a magyar lett. 1860-ban a kormány Krassó-megye főispánjává nevezte ki. 1866-ban Tenke biharmegyei községet képviselte az országgyűlésen. Meghalt 1870. február 3-án, Pesten. Mint szónok kiváló hírnévre tett szert. Közremunkált a magyar és román nép békés egyetértésének fentartásában. 220 ezer forintot hagyott nevelési czélokra. Szépirodalmi dolgozatai a Szépliteraturai Ajándékban (1826) jelentek meg." 
Forrás : mek.oszk.hu

Bányavirág, A mizantróp és Honthy-est a színházban

 
"Stúdióelőadások és a Szigligeti Társulat utolsó nagyszínpadi bemutatója kapott helyet a nagyváradi Szigligeti Színház áprilisi műsorrendjében." - írja a Biharország.

"Április 23-án, vasárnap 19 órától ismét műsorra kerül Székely Csaba nagysikerű tragikomédiája, a Bányavirág. A Hunyadi István által rendezett kortárs alkotás egy tradicionális székely közösség hanyatlását mutatja be a szerzőre jellemző humorral és iróniával.

Április 28-án, pénteken 19 órától mutatja be a Szigligeti Társulat Molière A mizantróp című nagyszínpadi komédiáját. Az előadásról a rendező, Novák Eszter a következőket írta: „Az embergyűlölő. Mit jelent ez, lehet-e vegytisztán és általában gyűlölni az embert? Vajon az emberre vagy a társadalmi viselkedésformákra, az álszentségre, a simulékonyságra, az őszintétlenségre haragszunk-e, amikor felfedezzük a bennünk élő mizantrópot? Molière főhőse, Alceste is nehezen igazodik el ezen, főképp hogy szerelme és barátsága a tét. Hatalmas vitában áll a körülötte lévő világgal, barátjával (a filantrópiát képviselő Philinttel) és talán elsősorban önmagával. Ez a vita éppen 550 éve tart — írók, színészek, színházrendezők és nézők milliói vesznek részt benne —, és még nem dőlt el. Még azt is nehéz eldönteni, hogy nevessünk vagy inkább sírjunk rajta — illetve önmagunkon.” A premierre a Szigligeti-bérletek érvényesek. A második előadásra április 29-én, szombaton 17 órától kerül sor (Papp Magda-bérlet).

Április 30-án, vasárnap a Honthy Hanna operettprimadonnának emléket állító Hol van az a nyár? című zenés időutazásra hív minden érdeklődőt a Szigligeti Színház. „Hol van az a nyár? - ezzel a címmel viszünk színre egy játékot, ami nagyon is hasonlít a valóságra. Hőse és sztárja maga Honthy Hanna, az ’utolsó nagy primadonna’ – ahogy már életében leginkább emlegették, meséje pedig egy kicsit a magyar operett története is, bukások és főleg sikerek sorozata, elvégre olyan házi szerzői voltak, mint Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Lajtai Lajos, Erdélyi Mihály” – olvasható a produkció ismertetőjében.

Az előadásokra jegyek a színház jegypénztárában, valamint online a www.biletmaster.ro oldalon kaphatók. "
Forrás : biharmegye.ro

Lovas szobor a lovagkirálynak

lovas szobor 4 
"Elkészült Deák Árpád nagyváradi szobrászművész műhelyében Szent László lovas szobrának makettje. A nagyváradi magyar közösség már több alkalommal kifejezte igényét, miszerint szívesen látná a városalapító lovagkirály szobrát valamely kiemelt helyen a megyeszékhelyen." - írja a Reggeli Újság.Teljes cikk :

"Az egészalakos Szent László-szobrot, amely jelenleg a római katolikus székesegyház előtt áll, eredetileg a nagyváradi főtéren helyezték el Schlauch Lőrinc nagyváradi püspök kezdeményezésére, és 1893. szeptember 10-én avatták fel, aztán 1923-ban eltávolították, azóta áll a barokk palota kertjében. A középkorban a váradi várban, a fejedelmi palota főbejárata előtt szintén létezett egy Szent László-szobor, a híres Kolozsvári fivérek munkája, amit 1390-ben állítottak, ám miután 1660-ban a törökök bevették a várat, elpusztították az „aranyozott bronz” királyszobrokat, közöttük a váradi püspökség és Nagyvárad alapítójáét is.
Deák Árpád nagyváradi szobrászművészt, akinek a keze munkáját dicséri egyebek mellett a sétálóutcán felállított Holnaposok (Ady Endre, Juhász Gyula, Emőd Tamás és Dutka Ákos) szoborcsoport is, a Varadinum Kulturális Alapítvány kérte fel a terv és a makett elkészítésére. A Varadinum alapítvány kuratóriumát az RMDSZ Bihar megyei szervezete és a történelmi magyar egyházak képviselői alkotják.
Lovas szobor 3
Fotók: Bihar megyei RMDSZ

Megtudtuk, hogy néhány évvel ezelőtt, amikor Nagyvárad és Székesfehérvár közigazgatási és kulturális kapcsolatát szorosabbra fűzte két város vezetősége, a nagyváradi magyar közösség részéről már akkor felvetődött egy Szent László királyt ábrázoló lovas szobor ötlete, és ezt akkor is, és azóta többször is támogatásáról biztosította a magyar királyi koronázóváros polgármestere. Ugyancsak támogatta az ötletet Debrecen városának vezetősége.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke, a Festum Varadinum kurátora elmondta: „Igazi közösségi élménnyé kell tenni a Szent László évet. Történelmi egyházaink csodálatos programsorozattal és igazi lelki feltöltődést nyújtó zarándoklattal készülnek az idei Varadinumra, de egész éves programokon is emlékeznek Kárpát-medence szerte a Szent Lászlóra.” Szabó Ödön tudatta, méltó zárása lenne az emlékévnek, ha év végére vagy jövő év elejére elkészülhetne a Deák Árpád által megálmodott Szent László-lovas szobor.”
Lovas szobor 1
Az RMDSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta: annak idején is sokan hitetlenkedtek, amikor a mártír országgyűlési jegyző, Szacsvay Imre szobrának felújítását hirdették meg közadakozásból. A közösségi erő azonban létezik és működött, sikerült felújítani a műemlék szobrot az Ezredévi emléktéren. „Most is lesznek olyanok, akik nem bíznak abban, hogy ez megvalósítható, de ha mindenki pozitívan áll hozzá, közösen sikerülhet” – hangsúlyozta Szabó Ödön.
A Festum Varadinum idején már lehetőség lesz adakozni, a szervezők téglajegyeket árulnak majd, hogy összegyűjtsék a szoborállítás költségeit. Ezen kívül megkeresik a vállalkozókat, intézményi vezetőket, önkormányzatokat Biharban és Magyarországon egyaránt, továbbá megpróbálnak minden lehetséges forrást felkutatni azért, hogy Nagyvárad városában a Szent László emlékév zárásakor állhasson a városalapító szent király méltó lovas szobra, mondta Szabó Ödön. Hozzátette, hogy több olyan anyaországi program működik, amely a Szent László évben az egyház, egyetem és közösségi szervezetek együttműködése kapcsán középtávú terveket is megfogalmaz, és immár csak Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterének a jóváhagyására várnak a megvalósításhoz."

Díjat kapott Jakabffy László műemlékvédő

Díjat kapott Jakabffy László műemlékvédő 
"Jakabffy László építőmérnök, műemlékvédő kapta az RMDSZ Bihar megyei szervezete által alapított Rimanóczy-díjat 2016-ra. Az ünnepséget kedd este tartották a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeumban." - írja Ciucur Losonczi Antonius a Bihari Naplóban.Teljes cikk :


"Elismerésképpen a műemlékvédelem területén kifejtett hiteles, magas szakmai színvonalú és áldozatos munkájáért, a Rimanóczy-díj kuratóriuma, egyetértésben a Rimanóczy-családdal, közösségünkért tett maradandó tevékenységéért egyhangú döntéssel 2016-ra Jakabffy Lászlónak adományozta a Rimanóczy-díjat.
A kedd este zajlott ünnepségen Imre Zoltán, az Ady Endre Emlékmúzeum vezetője megtisztelőnek nevezte, hogy ez az intézmény adhatott otthont a rendezvénynek. Péter I. Zoltán helytörténész, RMDSZ-es megyei tanácsos felidézte, hogy Romániában csak a rendszerváltás óta lehet hivatalosan megünnepelni az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete, az ICOMOS által április 18-ra kijelölt Műemlékvédelmi Világnapot. Hangsúlyozta: napjainkban is élvezhetjük az idősebb és ifjabb Rimanóczy Kálmán munkásságának nyomait, hiszen a mai városkép legmeghatározóbb alakítói.
A laudációt felolvasó Szabó Ödön, parlamenti képviselő, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke kiemelte: ez a díj nem csak a múltról szól, hiszen jelen van az említett két építész ük- és dédunokája is. Megjegyezte: azért nem tavaly késő ősszel adták át a díjat, mert akkor éppen választási kampány volt, és nem akartak visszaélni valakinek a teljesítményével, politikai célokra használni. Bejelentette ugyanakkor, hogy ezentúl mindig április 18-án fogják átadni a díjat.
Úgy Rimanóczy Kálmán, mint Rimanóczy Péter a család szempontjából fontosnak nevezte, hogy létezik ez a rangos díj, és azon meggyőződésének adott hangot, hogy minden évben jó helyre kerül.

Életút
Jakabffy László építőmérnök Nagyvárad szülötte, aki egyetemi tanulmányait leszámítva eddig élete során ebben a városban élt és dolgozott, tevékenykedett a település és a magyarság érdekében. Szakmai hivatása mellett 1990 után kiteljesedhetett önzetlen munkássága társadalmi, politikai és egyházi téren is, miközben jótékonyan vett részt számos emlékhely létesítésében.
1959-ben diplomázott a Kolozsvári Műszaki Egyetem építőmérnöki karán, majd a váradi építkezési trösztnél dolgozott különféle beosztásokban a rendszerváltásig. Ezután egy magánvállalatnál tevékenykedett, melynek fő profilja az épületek felújítása, nedvességmentesítése, műemléki rehabilitációja volt. 2001-ben a polgármesteri hivatal ingatlankezelő igazgatóságának műszaki igazgatójává nevezték ki. Négy év elteltével ő is a Bihar Megyei és Nagyváradi Műemlékvédő Alapítvány kezdeményezői közt volt. Meghatározó szerepet játszott a vár felújításában, de műszaki felügyeletet vállalt egyéb közhasznú épületek- például a színház- restaurálásánál is. Az ehhez szükséges műszaki szakértői tanúsítványt már 1975-ben megszerezte, amit 2006-ban a Kulturális Minisztérium által adott oklevél egészített ki, mely felhatalmazta őt arra, hogy építőmérnökként a műemlék épületek restaurálását is koordinálja.

Emléktáblák
1989. december 26-án részt vett a Jakobovits-házaspár otthonában a Bihar Megyei RMDSZ megalapításában. 1991-ben közreműködött az időközben előkerült Petőfi-mellszobor felállításában a költő nevét viselő kertben.
Az egyházi élet keretében 1988-1996 között a Bihar megyei Református Egyházmegye főgondnokaként tevékenykedett, később a rogériuszi egyházközség presbitere lett. A 21. század kezdetén kezdeményezte, hogy az újvárosi református templomban Sulyok István püspök emlékét egy márványtáblával örökítsék meg. Tavaly saját pénzéből egy életoszlopot állíttatott az újonnan épített református püspöki palota udvarán. Egy nagyon szép és figyelmes gesztus részéről az is, hogy minden esztendőben egy-egy bibliai igét tartalmazó konfirmációs lapot készíttet és juttat el a váradi gyülekezeteknél konfirmáló ifjaknak. Az 1990-es évek végén az ő nevéhez fűződik a Rulikowszki temetőben létesített háborús hősök obeliszkje. 2004-2006 között részt vett az Adorján vár maradványának megyei pénzből való felújításában. 2006-ban azt javasolta, hogy egy márványtáblát állítsanak a vártemplomban, melyen a váradi római katolikus főpásztorok neve olvasható Szent László korától a reformációig. Nagyrészt neki köszönhetjük, hogy 2007-ben sikerült felavatni a szakszerűen restaurált Bethlen-emléktáblát a vár hasonló nevű bástyáján. Részt vett 2009-ben a Nobilitas Egyesület keretében annak az emléktáblának az elhelyezésében, melyet abból az alkalomból állítottak, hogy 1964 pünkösdjén a város lakosai közös összefogással megakadályozták a Szent László-templom lerombolását. Ugyanebben az évben volt az ötletgazdája és intézője annak, hogy a Nobilitas Egyesület Mátyás király majolikából készített plakettjét, mely azt hirdette, hogy az uralkodó a várban járt, elhelyezzék a vártemplom belsejében. 2012-ben közbenjárásával emléktáblát állítottak a belényesi temetőben az ottani, Andrea Scolari püspök által épített 15. századi templom romjánál. Szintén ő volt a kezdeményezője 2013-ban annak is, hogy az egykori Orsolya zárda emeleti folyosóján egy emléktáblát helyezzenek el, felidézve a katolikus iskola és zárda 1773-as évi megalapítását.

Tervek
A felsorolás nem teljes, sok más megvalósítás is fűződik még Jakabffy László nevéhez, akinek a műemlékvédelem szempontjából még számos terve van. Például a megyében levő számtalan műemlék templomot szeretné egy-egy táblával megjelölni úgy, ahogy az a váradi műemlék ingatlanok esetében is történt. Ennek az volna a fő célja, hogy tudatosítsák a keresztény egyházaink tagjaival, a vidéki polgárokkal azt, hogy milyen értékek birtokában vannak, hogy azokra büszkén tekintsenek. Másik vágya, hogy a vártemplom belsejébe visszakerüljön a Mátyás váradi látogatását megörökítő tábla."
Forrás : erdon.ro


Jakabffy László kapta a Rimanóczy-díjat

 jakabffy 1 

"Az Ady Endre Emlékmúzeumban adták át szerdán, a műemléki világnapon a Rimanóczy-díjat id. és ifj. Rimanóczy Kálmán leszármazottainak jelenlétében." - írja Fried Noémi Lujza a Reggeli Újságban.Teljes cikk :

"A díjátadón megjelenteket Imre Zoltán múzeumigazgató köszöntötte, majd Péter I. Zoltán helytörténész kapott szót, aki megköszönte a Rimanóczy-testvéreknek, Kálmánnak és Péternek, hogy eljöttek Nagyváradra „hitelesebbé téve megemlékezésünket”. A testvérpár egyébként id. Rimanóczy Kálmánnak ük-, ifj. Rimanóczy Kálmánnak pedig dédunokái.

Hagyományt akartak teremteni a díjjal, egyben emléket állítani azoknak, akik sokat tettek Nagyváradért, mondta Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, aki pontosította, hogy a 2016-os Rimanóczy-díjat adják át, mivel tavaly választási évben nem akarták a kampánnyal egybemosni az ünnepséget.
„Számunkra volt megtiszteltetés a meghívás, és a díj nekünk dicsőség, hiszen megőrzi azoknak az emlékét, akik Váradot építették” – mondta Rimanóczy Kálmán. Öccse, Rimanóczy Péter visszaemlékezett arra, hogy annak idején a családban beszéltek a felmenőkről, de erről az iskolában nem volt szabad. „Az én szívemben Várad a legszebb hely a világon” – mondta Rimanóczy Péter, aki hozzátette: bár 1985-ben áttelepültek Magyarországra, de most büszkén álltak itt és örülnek annak, hogy ezt a nevet viselik.
jakabffy 2
„Amíg a Jóisten segít és erőt ad, addig próbálom folytatni ezeket a dolgokat” – ígérte a díj átvétele után Jakabffy László, akinek laudációját Szabó Ödön olvasta fel. Az építészmérnök Nagyvárad szülötte, aki egyetemi tanulmányait leszámítva eddigi élete során ebben a városban élt és dolgozott, tevékenykedett a város és a magyarság életében – hangzott a méltatásban, melyben megemlítették Jakabffy László szakmai, közéleti és egyházi tisztségei mellett kezdeményezéseit is. A díjazott többek között részt vett 1991-ben a megkerült Petőfi-mellszobor felállításában, hozzá kötődik a váradi Rulikowski-temetőben létesített háborús hősök obeliszkje, és az is, hogy a vártemplomban egy majolika-plakettet helyezzenek el Mátyás királynak Vitéz János püspöksége idején tett váradi látogatása emlékére. Ez a plakett egyébként a felújításkor lekerült onnan, Jakabffy László pedig elmondta, szeretné, ha visszakerülne. Vágya még, hogy a Bihar megyei műemléképületeket egy-egy tábla jelölje, hangzott el a méltatásban, Péter I. Zoltán pedig elmondta, úgy tűnik erre lesz lehetőség, amennyiben a megyei önkormányzat elkülönít pénzt erre a célra."
Forrás : reggeliujsag.ro

Újratervezett Festum Varadinum

Újratervezett Festum Varadinum 
"Idén május 7-21. között zajlik a XXVI. Festum Varadinum ünnepségsorozat, melynek keretében közel 150 program várja majd az érdeklődőket különféle helyszíneken. Számos újdonság lesz." - írja Ciucur Losonczi Antonius a Bihari Naplóban.Teljes cikk : 


Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke a témában rendezett csütörtöki sajtótájékoztatón több újdonságra hívta fel figyelmet. Jelezte: arra való tekintettel is, hogy idén Szent László-év van, illetve a reformáció 500. évfordulóját is ünnepeljük, két hétig fog tartani a XXVI. Festum Varadinum, sőt, ha az elő- és utórendezvényeket is beszámítjuk, akkor közel három hétig. Bevonták a programokba a Szigligeti Színházat is, amely hat előadást fog kínálni. Külön Varadinum A és Varadinum B fesztivál bérleteket adnak ki, melyek öt-öt fellépés megtekintésére jogosítanak fel.
Ugyanakkor erőteljesebben nyitottak a fiatalabb generáció irányába, abban az értelemben, hogy olyan alternatív magyar zenét játszó együtteseket is meghívtak, mint például a Margaret Island, a Kiscsillag, a Magashegyi Underground, az Elefánt, az AK26, a Soulwave, a Skafunderz vagy a Wellhello.

Hangsúlyozottan számítanak a történelmi magyar egyházak közreműködésére. A május 14-i római katolikus egyházmegyei zarándoknapon közel 30 egyházi és világi méltóság lesz jelen. Az ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros celebrálja, több évszázad elteltével ha csak egy nap erejéig is, de hazatér a Győrben őrzött koponyaereklye, a körmenet pedig ezúttal a Székesegyháztól a várig, az egyházmegye bölcsőjébe vándorol. Rá egy hétre pedig, május 20-án, a reformátusok ünneplik az Egységnapot a várban, mely programokat a debreceni Csokonai Színház Bánk bán című operakoncertre koronázza meg.
Szintén újdonság, hogy megemlékeznek Debrecen és Nagyvárad 25 éves múltra visszatekintő testvérvárosi kapcsolatáról, körülbelül 15 eseménnyel.

Új köntös
Koncsek-Vadnai Zita, a Varadinum Kulturális Alapítvány Kuratóriumának az elnöke felidézte, hogy 4 éve a Festum Varadinum új köntöst kapott, azóta más arculatot mutat, és az idén is folytatódik ez a trend, vagyis nem csupán a történelmi magyar egyházak és a civil szervezetek által kínált programokra alapoznak, hanem bárkinek az ajánlatát szívesen fogadják.
Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója azt mondta: a sokszínűség jegyében örömmel fogadták a felkérést, hiszen a színházi rész harmonikusan kapcsolódik a kínálathoz, nincs kárára más eseményeknek. Május 14-én 19 órától az egri GG Tánc és az Inversedance együttműködésében a Traviata című táncszínházi átiratot lehet megtekinteni. Május 17-én 20 órától a békéscsabai Jókai Színház társulata szerepel Örkény Macskajátékával. Ennek külön érdekessége, hogy a közelmúltban elhunyt Csíky Ibolya játszott benne, helyette most a lánya, Vindis Andrea lép fel. Május 19-én 19 órától a szatmárnémeti Északi Színház mutatja be W. Shakespeare Tévedések vígjátéka című darabját. Május 21-én 16.30 órától az egri Gárdonyi Géza Színház szerepel Páskándi Géza Vendégségben című művével kivételesen a bábszínházban (a többi produkció helyszíne ugyanis a kőszínház), 19 órától pedig a debreceni Csokonai Színház lép fel Yasmina Reza Művészet című alkotásával. Május 27-én 19 órától Udvaros Dorottya koncertezik (Majdnem Valaki). A rendezvényekre a jövő keddtől beszerezhető fesztiválbérleteket bocsátanak ki a szabad árusításban kapható jegyek mellett. A Varadinum A 50 lejbe, a Varadinum B 60 lejbe kerül, a különbség, hogy utóbbi a Vendégség helyett az Udvaros Dorottya-koncert megtekintésére jogosít fel.
Visszatér a Varadinum programjai közé a Mindenki majálisa, május 7-én, a tavalyelőtti régi helyszínen, vagyis a vársáncban. Április 30-ig, naponta 10-16 óra között a 0771/375.902-es telefonszámon jelentkeznek azok, akiknek ötleteik vannak. Ahogy eddig is, jelen lesznek az iskolák, lesz gulyásfőzőverseny, az ez évi együttesek a Soulwave, a Wellhello, a Desperado, Szikora Robi és az R-GO.

Koncertek
Szabó Ödön egyéb koncerteket is beharangozott. Azt tervezik például, hogy május 13-án élő koncertet ad a Bémer téren Kefir, a Hip Hop Boyz, Kozsó, a Magashegyi Underground és a Beatrice. A Nagyváradi Magyar Diákszövetséggel és a Bukaresti Balassi Magyar Kulturális Intézettel együttműködve idén is ingyenesen lehet megnézni magyar filmeket a Lotus mozitermében, összesen nyolcat, hétfőtől-csütörtökig 17.30 órától, meghívóval. Emellett a várszínpadon is lesznek koncertek. Május 18-án 10 órától felavatják a Körösvidéki Múzeum új székhelyét a debreceni Déri Múzeumnak egy néprajzi, etno-grafikai kiállításával. Nem marad el a történész konferencia sem (az előző három év előadásait román nyelven is megjelentetik), és megpróbálják elhozni Váradra a Puskás Öcsi kiállítást. Lesznek még könyvbemutatók, kiállítások is, mindenki megtalálhatja tehát azt a tartalmas programot, mely érdekli őt."
Forrás : erdon.ro

2017. április 18., kedd

Miért nem mozog a talaj a váradi hegyen 1989 óta?

Az 1990-es években felfigyeltem egy jelenségre a váradi hegyen : gomba módra szaporodtak a villák, a csodaházak. 

Nagyszüleimtől azt hallottam, hogy a katolikus püspökség azért nem építkezett, mert csúszós a talaj, építkezésre alkalmatlan. A szocializmus idején sem adtak épétkezési engedélyt. De lásd a csodát, 1989 óta beépítik fokozatosan a váradi hegyet. A fejetlen tervezésnek az egyik áldozata a Kálvária domb,melyet sokan Gombának, Ciupercának ismernek. Elkezdték helyreállítani, de ha nem jól dolgoznak, ismét elindulhat a talaj lefelé. Miért? Mert felületesen  terveztek és dolgoztak. Nem vagyok szakember, de jó hallgatni a tanácsra. Aggódok, lehet  hiába. Az tény, a váradi hegyen többször volt talajcsúszás. Lehet érvelni, hogy korszerű technológiát alkalmaznak, és ezért nem lesz semmi baj. Tavaly láttam hogyan folyt patakban a víz egy nagy esőzés után a relé környékén. Ha jön egy esős időszak, akkor tudjuk meg igazán, hogy csúszik, vagy nem a talaj a váradi hegyen. Miért kaptak, illetve kapnak építkezési engedélyt a váradi hegyen? Egy közmondás jut eszembe : "A pénz beszél, a kutya ugat "

2017. április 17., hétfő

Miért mennek külföldre dolgozni a váradiak?

Sok ezer váradi dolgozik külföldön.Ez tény.Miért mennek külföldre dolgozni?A válasz egyszerű:jobban vannak megfizetve,jobbak a körülmények,stb.Az egyik példa : a szomszédom tavaly ki lett rúgva az egyik régi váradi vállalattól.Nem kilincselt,mert immár 50 éves.Ki angazsálja?A főnökével együtt Ausztriába próbáltak szerencsét.Másnap volt munkahelyük.A szomszédom egy őrző-védő cégnél kapott állást.A főnöke jobb állást kapott mint ő.Sokszor voltak Ausztriába együtt,tudták a nyelvet is,mely nagyon lényeges.Nem volt problémájuk a beilleszkedéssel.Az egykori nagyon jó sofőrből jó badygard lett.Az egykori stresszes sofőr,ma már egy mosolygós,jó kedvű alkalmazott.Ha néhány évet dolgozik külföldön,jó nyugdíja lesz.De itthon maradt a feleség,a két gyerek, az unoka és a rokonság.

Az év elején a volt vállalata bejelentette,hogy leépítések lesznek.A feleségnek is kellett dönteni.Itt hagyja a családot,vagy megyen Ausztriába dolgozni?Végül nehéz döntést hozott.Kimegy Ausztriába dolgozni a férjéhez.Váradom hagyja a beteg édesanyját,a családra bízva.Februárba elment ő is.Jó híreket hallottunk felőlük.

Húsvét előtt csütörtökön érkeztek haza.Mosolygós arccal válaszoltak a szomszédok kérdéseire : köszönik,jól vannak.Alig győzték négy nap alatt meglátogatni a családot.Egymás kezét fogfa elmentek az éjféli misére.Az ünnepi asztalon meg volt minden ami szükséges húsvétkor.Elérkezett a hétfő.Alig töltöttek még néhány órát a családdal,kellett előkészülni,mert kedd reggel mind a ketten mennek dolgozni.A búcsú nagyon rövid volt.A csomagokat az autóba helyezték,még vetettek néhány pillantást az itt hagyott lakásra.
-Mit csináljak?Tudsz jobbat?-kérdezte tőlem.
Nem tudtam válaszolni,csak egy rövid búcsúra futotta.Néhány integetésre jutott idő csak.Menni kell.A szomszédasszony szemében megjelent a könny.Elindult az autó,a kanyar után már nem láthattuk őket. Este jött a hír,szerencsésen megérkeztek Ausztriába.

Sok ezer váradi ment külföldre dolgozni 1989 óta.Miért?Mit lehet válaszolni?Talán azt,hogy sokkal jobban vannak megfizetve külföldön, mint Váradon.Jobbak a körülményeik is.Megbecsülik a munkájukat és őket is.A revolúciótól már eltelt 27 év.Jobban élnek a váradiak mint 1989 előtt?A nagy többség nem.Vannak haszonélvezői ennek a rendszernek, akiknek nagyon " jól megy".Az átlag váradi máról-hónapra él.Nincs lehetősége ,hogy " félre tegyen a rossz napokra.Örvend ha egyik fizetéstől a másikig van pénze.A nyugdíjasokról jobb nem beszélni,mert a helyzetük tragikus.

Nagyvárad polgármestere azt nyilatkozta,hogy az Ipari Parkokban egyre jobb a fizetés.Jó fizetés három műszakban 1.400 lej?Igen van munkahely, de kevés a szakmunkás,mert alig van kiképzés.Mit tesz a szakember? Kimegy külföldre dolgozni,mert 2-3 ezer eurót kap havonta,amiből félre is tud tenni,vagy haza küldi a családnak.Régi nagyváradi vállalatok közül csak néhány létezik még.Helyüket beépítik bevásárló központokkal.Igaz itt is dolgozik néhány száz dolgozó.Mi lesz az ifjúság sorsa? Bizonytalan,mert a külföldi cég gyorsan itt hagyhatja Váradot szinte bármikor.

Sokan az új kormány intézkedéseibe bízik.A választási kampányban mindent megígértek,de a teljesítésük sokkal nehezebb.Várjuk ki az év végét,mert nagyon ellentmondó jóslatokat olvashatunk.A külföldön dolgozó váradiakat nehéz meggyőzni,hogy jobbra fordul a helyzetünk. Milyenek az érzéseik a külföldön dolgozó váradiaknak?Nem tudom tapasztalatból.A szomszédasszony könnyei nagyon sokat elárul.Sajnos egyelőre nem tudok beszámolni olyanról,mely meggyőzné a váradiakat.Mást nem tehetek,mint továbbra is teszem a dolgomat : fotókat,videókat töltök fel az Egy Váradi Facebook oldalra. Hát ha számukra is szerzek néhány kellemes pillanatokat ...

Történet a zsidó pászkáról és a zsidó borról

Képtalálat a következőre: „zsidó húsvét” 
Pászka.Forrás : oldalas magazin.hu 
 Képtalálat a következőre: „zsidó bor” 
Kosher borok.Forrás : jmpoint.hu 

Az alábbi történetet azért írom le,mert felidézi bennem azt a jó légkört, mely a munkahelyemen volt 1989 előtt.Tudni kell azt,hogy az 1980-as években jelentősen megcsappant a zsidók létszáma Váradon az Izraelbe való kivándorlásuk miatt.A zsidó közösség nagyon ragaszkodott az ünnepeikhez.Húsvét,- melyet peszáhnak neveztek a zsidók-,környékén sok váradi kapott ajándékba eredeti zsidó pászkát és kosher bort. Elmondok egy történetet,lehet másnak is van hasonló története.

Történt az 1980-as évek elején,hogy háromszor ünnepelték a váradiak a húsvét ünnepét.Az első volt a magyarok húsvétja,vagyis a katolikusok, reformátusok,stb ünnepe,majd jött a zsidók húsvétja.Később a románok húsvétja volt megünnepelve,melyet ortodox húsvétnak neveztünk.

A háttér információhoz tartozik az is,hogy a munkahelyünkön több zsidó munkatársunk volt,akik nem mindegyik ünnepünket tartották meg,ők ragaszkodtak a zsidó ünnepeikhez.Mi elfogadtuk ezt a helyzetet.nem értettük a miértjét,de tiszteletbe tartottuk az ünnepeiket.Ezt nevezzük " vallási toleranciának ".

1989 előtt szokás volt megünnepelni az összes ünnepeket.Miért?Mert ilyenkor sokat lehetett inni.Az ivászatot az alkoholra értem.A munkaidőben és kívül szinte " kötelező" volt kis csoportokba inni az alkoholos nedűket.Nálunk is ez volt a szokás.A Főnök kijelentette,hogy senki nem mehet haza,mert délután megünnepeljük a zsidó pászkát. Kiadta a parancsot a zsidó kollégánknak,szerezze be a "hozzávalókat".

A parancsnak eleget téve a Nagyvásártéren gyülekeztünk,akkor Augusztus 23 park,ma December 1 park a neve.A Főnök, megérkezett. Talán néhány percet várakoztunk,megérkezett a zsidó kollégánk a " hozzávalókkal" ,a helyi zsidó hitközösségtől vette.Volt pászka és bor a szatyorban.A Főnök összehúzta a szemöldökét :
- Miért csak három üveg bort hoztál ? - kérdezte a kollégánktól.
- Főnök,csak ennyit kaphattam ' - mondta.
- Hogy gondoltad,ennyi embernek elég három üveg bor?Gyorsan menj vissza és hozzál még három üveg bort ' - adta ki az utasítást a Főnök.
A kollégánknak nem volt mit tenni,visszament.Kis idő múlva hozott még három üveg kosher bort,ha jól emlékszem,Carmel volt a neve.

Kollégáim " nekiestek " a bornak.A pászka kenyér nem volt népszerű, mert elég kesernyés íze volt.Mindenki evett belőle,mert tiszteletbe kellett tartani a zsidó kollégát.Ettem én is belőle egy darabot.Következett a bor. Ezt várták nagyon.Mindannyian megkóstoltuk.Igen,a kosher bornak nagyon jó minősége volt.Szerintem félédes volt,de nem kóstoltam meg a többit.A kollégák szerint édes bor volt.A társaságnak igencsak jó hangulata lett.A Főnököt meggyőztem,hogy nekem haza kell menjek. Nem maradtam tovább,elindultam a zsidó kollégával a villamos megálló felé.

Mi történt pár óra múlva?A Zöldfa/V. Alecsandri utca felé igyekezve leszálltam a villamosról a nagy Oţelulnál.A kollégáim egy része volt csak az Augusztus 23 parkba.Igencsak " elázott" állapotban voltak.Másnap tudtam meg,hogy a kosher bor nagyon "megártott" a kollégáimnak.Nem gondolták,hogy ennyire " ütős" a zsidó bor.Ez a történet megmaradt az emlékezetünkbe.Mármint azoknak,akik élnek.Sokan a "csoport " tagjai közül már nem élnek.Egyik ok : mértéktelen alkohol fogyasztása.

Hasonló zsidó pászka ünneplés volt ugyan,de sokkal óvatosabbak voltak a kollégák,mert szódavízzel itták a kosher bort.A történet végéhez tartozik az is,hogy a román húsvét is hasonló módon lett megünnepelve, mert a vallási toleranciát tiszteletbe kellett tartani.

Pár év múlva már nem tudták megünnepelni a kollégák a zsidó húsvétot, mert nem volt aki beszerezze a " hozzávalókat" a zsidó hitközösségtől. Miért?Mert a zsidó kolléga Izraelbe vándorolt ki,a másik kiköltözött a neológ temetőbe.

Ha a zsidó ortodox templom felé megyek,gyakran gondolok erre a történetre.Lehet azért,mert öregszek.Lehet azért,mert jó visszaemlékezni az 1989 előtti időkre,mert a diktatúra miatt " összekovácsolódtunk".Nem volt sem magyar,sem román,sem zsidó,csak elnyomottak voltunk, majdnem testvérek is.Volt valami amely ma már nincs.Talán a mi korosztályunk tudja mire célzok.Ez már a múlt.A jelen is más.Lehet ez az élet rendes sorja,vagy menete.

Még egy megjegyzés : megjelent egy zsidó érdekeltségű üzlet,ahol kosher borokat tudunk venni Nagyváradon.Csak mértékletesen fogyasszuk '

A zsidó pászka,vagy pészáh

 
Három eredeti, Jeruzsálemben készült kóser pászka lap, amely olyan géppel készült, amit alkalmassá tettek a peszachi használatra.
Forrás : hu.wikipedia.org

Nagyváradon a II-ik világháborúig jelentős volt a zsidó közösség.Később is sok zsidó élt Váradon,majd számuk jelentősen csökkent a kivándorlás miatt.Napjainkban nagyon kevés zsidó él a városunkban.A bejegyzés által szeretném tiszteletbe tartani a váradi zsidók húsvétját,helyesebben kifejezve pészáh-ját.Lehet az olvasó hasznot meríthet,ha elolvassa a teljes cikkeket.

Ezt olvashatjuk a Wikipédián :"

" Pészah (héberül: פֶּסַח, görögül: πάσχα; zsidó húsvét, pászkaünnep) az egyiptomi kivonulás ünnepe.
Az elkerülés ünnepe (hág hápeszáh) kifejezés ebből a tórai szakaszból ered, mivel az izraeliek házainak elkerülését a héber szöveg a peszáh szóval fejezi ki (פסח היה).
A bibliai tíz csapás (mely Egyiptomot érte) közül az utolsó volt az elsőszülöttek halála, ezt a csapást az izraelieknek nem kellett elszenvedniük, mert házaikat megjelölték egy bárány vérével, így a halál elkerülte fiaikat. A csapás után a fáraó engedélyezte, hogy a rabszolgaként élő zsidók elhagyják az országot. Éppen ezért nevezik a szabadság ünnepének (hág háhérut) is.
Az ünnep első napja az Egyiptomból való kivonulásra, utolsó napja pedig a tengeren (Nádas tenger, Jám Szuf) való átkelésre emlékezteti az ünneplő zsidóságot. Ez a két nap az igazi ünnep, a közbenső napok csak félünnepek.
A nyolcadik (Izraelben a hetedik) napon megemlékeznek a halottakról is (mázkir), mint minden nagyünnepen."
Teljes cikk : hu.wikipedia.org

Hahn István írja a Zsidó ünnepek és népszokások című könyvében :
"A zarándok-ünnepek között első helyen áll a Peszach, melyet Niszan hónapjának 15–22 napján ünneplünk meg. Az első két nap és az utolsó kettő ünnep, a közbeeső négy félünnep.
Kettős jelentőséget tulajdonít szentírásunk a Peszachnak. Ünnepe a tavasznak, az árpa kalászba-szökkenésének és ugyanekkor ünnepe a szabadságnak, a zsidó nép megszületésének. Ros Hasono mellett egyetlen olyan ünnepünk, melyre nagy lelki előkészületet kíván vallásunk. Ez a felkészülés már hat héttel az ünnep előtt kezdődik.
[...]A népi felszabadulás boldog emlékei egyetlen nagy vallásos élménnyé sűrűsödtek: Peszach annak az egyetemes meggyőződésnek vált kifejezőjévé és hordozójává, hogy Isten a történelem minden eseményének legfőbb irányítója, hogy Isten nemcsak a természet erőinek, de az ember sorsának is Ura." 
Forrás : jelesnapok.oszk.hu . Olvassa el Jankovics Marcell cikkét is '

A zsido.com ezt írja : "A nyolcnapos ünnep (idén 2017. április 10. estétől április 18. estéig) a felszabadulás emlékét őrzi, és azt idézi, hogy Izrael gyermekei a kétszáztíz esztendős egyiptomi rabság után, több mint 3300 évvel ezelőtt tömegesen kivonultak Egyiptomból. A kivonulás történetét – amely Mózes küldetését, a fáraó kérlelhetetlenségét, az Isten rendelte tíz csapás sorozatát, majd a zsidók menekülését beszéli el – Mózes második könyvének 1–15. fejezete írja le."
Teljes cikk : zsido.com

Videók