Látogassa meg Nagyváradot a Google Street Viewen '

Látogasson Nagyváradra a Google Street Viewen ' Kezdje a Borsi úton. Kattintson a linkre a instantstreetview.com-ra '

2017. február 25., szombat

15-en tüntettek Nagyváradon a Steauáért

 
Fotó: ebihoreanul.ro

Mindössze 15-en tüntettek Nagyváradon a Steauáért szombaton a Traian parkban a Prefektura előtt.Ők a Gigi Becali csapatát a FCSB-t támogatják.Fél óra után hazamentek a szurkolók.Talán majd máskor többen lesznek.
Bővebb információ : ebihoreanul.ro 

2017. február 19., vasárnap

Volt egyszer egy Szent László hét

Farkas László fényképe. 
Forrás : Farkas László Facebook 

"1942. májusában Nagyvárad Szent László hetet rendezett. Ekkor járt Nagyváradon a Szent Jobb is. A Szent Jobb ünnepe a korabeli Nagyváradon.A Szent Jobb ünnepe Nagyváradon címmel tudósít a Nagyvárad napilap 1942. május 4-én megjelent száma városunk számára legnagyobb ünnepéről, a Szent László évről, annak is kimagasló eseményéről, Szent István királyunk jobbjának váradi útjáról." - írja Farkas László a Facebook oldalán,mely megjelent a Bihari Naplóban is.

"Pillantsunk vissza kicsit a múltba, és a korabeli tudósító szemével lássuk annak a napnak az eseményeit, persze, a teljesség igénye nélkül. Szent László, városalapító királyunk szentté avatása 750. évfordulójának tiszteletére rendezte meg Nagyvárad a Szent László évet. Az előkészületek már hetekkel azelőtt megkezdődtek, hiszen a város meg akarta mutatni az országnak, hogy méltó nagy királyának emlékéhez. A zászlódíszbe öltözött Szent László téren, szemben a turulmadaras Országzászlóval, már áll a hatalmas tábori oltár. A katonai és rendőri kordon élő gyűrűt von a tér köré. A környező utcákban zárt sorokban helyezkednek el a különböző csoportok, melyek a térre való bevonulásra várakoznak. Pontban nyolc órakor a csoportok elindulnak sorban a téren kijelölt helyeikre, hogy bevárják a Szent Jobb és az egyházi és világi méltóságok érkezését.
Korabeli kép: Nagyváradi Szent László év 1942-ből és a díszszázad tisztelgése mellett a Szent Jobb elindult Nagyváradról

Aranyvonat
Az Aranyvonat, Szent István jobbjával Biharpüspöki felől fut be az Ősi állomásra. Arany és ezüst cirádákkal, festéssel és keresztekkel díszítettek a vagon oldalait. Az egyik oldalon az 1038-as, a másikon az 1938-as szám van felfestve. „A hatalmas teremkocsi metszett üvegfalai mögött a Szent István templom kicsinyített mintája: benne magyar Szent Koronával és magyar címeres, hímzett, bordó bársony terítőn, ékkövekkel, igazgyöngyökkel, aranypántokkal díszített üvegburában nyugszik a Szent Jobb”, írja a tudósító.
Az Aranyvonathoz öt termes kocsi csatlakozik, ezekben foglalnak helyet az ereklyét kísérő méltóságok és a koronaőrök. Serédi Jusztinián hercegprímás és kísérete a biharpüspöki állomásról egyenesen a Székesegyházba vonul csendes misére. Mise után újra vonatra szállnak, és a díszes szerelvény Ősi felé veszi útját. Az Ősi állomásról sűrű tömeg és feldíszített házak között halad a vonat a Rhédey kert felé. A Hadapródiskola előtt 1500 postagalamb várja kosarakban a vonatot, hogy az érkezés pillanatában felröppenve elvigyék Nagyvárad üzenetét Komáromba, Győrbe, Érsekújvárra, Székesfehérvárra és más városokba. A Hadapródiskola előtt várják a vonat érkezését Bihar megye és Nagyvárad méltóságai, a papság és az újságírók, valamint a magyar rádió és a posta műszaki személyzete. Megérkeztek az Irgalmas-rend papjai is, akik a Szent Jobb állandó hordozói. A vonat méltóságteljesen begördül a Hadapródiskola elé. A vonatot villanymozdony vontatja, elején magyar és pápai zászlók. A zenekar a Himnuszt intonálja, mikor a vonat megáll. A fogadás a pápai udvar előírásai szerint zajlik. A vonatból elsőként kilépő Serédi Jusztinián hercegprímást dr. Schriffert Béla, a káptalan dékánja és Gerinczy Pál, a Premontrei rend tartományi főnöke köszönti, majd sorban a szatmári és nagyváradi káptalan papjai járulnak köszöntésre. Ezután Bihar megye főispánja, majd Nagyvárad főispánja, végül Soós István polgármester mond üdvözlő beszédet.
Korabeli kép: Nagyváradi Szent László év 1942-ből és a díszszázad tisztelgése mellett a Szent Jobb elindult Nagyváradról

Ereklye
A helyi méltóságok beszédeire a hercegprímás válaszol.
A beszédek után a felsorakozott menet a Szent László tér felé indul. Elöl egy lovasrendőr szakasz, majd a cserkészek, a katonazenekar, a Hadapródiskola díszszázada, apácák, szerzetesek. A Szent Jobb előtt halad Máriássy László ezredes, a koronaőrség kapitánya, az ereklye két oldalán pedig a főispánok és a koronaőrség tagjai. Amikor a menet a Szent László térre ér, és befordul a hatalmas oltár elé, a tömeg kalaplevéve elcsendesedik, és lehajtott fővel köszönti az ereklyét.
A Szent László király szobrának helyére emelt oltárra emelik az ereklyetartót. Ebben a pillanatban ezer galamb röppen fel, hogy hírét vigye Nagyvárad ünnepének. A bíboros, hercegprímás tábori miséjének kezdetét kürtszó jelzi. Mise után a hercegprímás szentbeszédet mondott, melyet hangszórók segítségével a tér minden pontján hallani lehetett.

Díszes menet
A Szent László téri ünnepség után déli 12 órakor indult el a díszes menet, a Kishídon át, a Bémer téren és a Rákóczi úton a székesegyházhoz. A menetet az úton kisebb eső érte, ami azonban nem zavarta meg a ceremóniát. Az út mentén váradiak ezrei fogadták a hercegprímás áldását, amit menet közben, jobb és bal felé osztogatott. A székesegyházban, a kupola alatt felállított emelvényre helyezték a Szent Jobbot, és megkezdődött a bent lévő hatalmas tömeg zarándoklása az ereklyéhez. Időközben az Aranyvonatot, Ősin keresztül átvitték a központi pályaudvarra, és ott a második vágányon állították fel, ahova ezrek jöttek el megtekinteni. Az állomás frissen, fehérre festett épületét a peron és az utca felől is drapériák borították. Délután négy óra után a hercegprímás bevonult a székesegyházba, ahol ima után irgalmas rendi papok vállukra vették az ereklyeházat, és azt körmenetben vitték ki a pályaudvarra.
A pályaudvar előtt és a peronon díszszázad állott, és tiszteletadással fogadta a menetet. A Himnusz hangjaira, a díszszázad tisztelgése mellett a vagonban álló emelvényre helyezték az ereklyetartót, majd öt óra tájban a szerelvény kigördült az állomásból, és elindult Szolnok felé.
(Forrás: Nagyvárad napilap, 1942. május 4.) "

Fotók
Farkas László fényképe. 
Farkas László fényképe. 
Farkas László fényképe. 
 Farkas László fényképe. 
Farkas László fényképe. 
Farkas László fényképe. 
 Farkas László fényképe. 
Farkas László fényképe. 
Farkas László fényképe. 
 Farkas László fényképe. 
Farkas László fényképe. 
Farkas László fényképe. 
 Farkas László fényképe.  
Farkas László fényképe. 
 Farkas László fényképe. 
Farkas László fényképe. 
 Farkas László fényképe. 
Farkas László fényképe. 
Farkas László fényképe. 
Farkas László fényképe. 
 Farkas László fényképe. 
Farkas László fényképe. 
 Ha letölti a fotókat,jelölje meg a forrást '

Májusban megnyitnák a múzeumot

majusban 
"Március végéig befejezik a Körösvidéki Múzeum új székhelyének felújítását, és az építkezést vezető cég kivonul az egykori királyi hadapródiskola épületéből, tudtuk meg Pásztor Sándor Bihar megyei RMDSZ-es tanácselnöktől kedden, az önkormányzati képviselőtestület ülése után. Ezt a bútorok kivitelezése követi, ami körülbelül két hónapig tart. Áprilisban el szeretnék kezdeni a közgyűjtemény költöztetését is, hogy május 18-án, amikor a múzeum hagyományos kiállítása van, megnyithassanak legalább egy szintet. „Vannak elképzeléseim, hogy Nagyváradot reprezentáló festőművészekkel és Nagyváraddal foglalkozó tárlatokkal kezdjünk, hiszen elsősorban a mi dolgainkat kell kiállítani” – fogalmazott Pásztor Sándor." - írja Fried Noémi Lujza a Reggeli Újságban.

"A Regionális Operatív Programhoz benyújtottak egy megközelítőleg ötmillió euró értékű projektet, ezen nagyon sokat dolgoztak az elmúlt két hónapban, illetve tárgyaltak is róla, és valószínűleg megnyerik a támogatást, mondta a tanácselnök. A projekt révén a múzeum udvarának, kertjének és kerítésének felújítását, rendbetételét  és egy emeletnek a teljes belső átalakítását fedeznék." 
Forrás : reggeliujsag.ro

Rák: helyzetkép és kilátások

Rák: helyzetkép és kilátások 
"Mindig is velünk volt, és mindig is lesz rák – véli egy szakember, aki Nagyváradon tartott előadást . Dr. Dégi László Csaba nem akart hiú reményeket ébreszteni, sőt, a tiszta tájékoztatás híve." -írja
Szeghalmi Örs a Bihari Naplóban. Teljes cikk : 


"Az alvás a legjobb öngyógyítás, a regenerálódás ekkor a legjobb, mégpedig sötétben és hűvösben kell aludni, legalább nyolc órát – mondta Váradon dr. Dégi László Csaba, a Nemzetközi Pszichoonkológiai Társaság igazgatója, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatója. A doktoranduszok szövetsége, azaz a RODOSZ előadássorozatának soros meghívottja volt, ez alkalomból tartott előadást a Partiumi Keresztény Egyetemen. Mint jelezte, az alvás tehát egy öngyógyítási folyamat is – de persze ennek is vannak határai. A szervezet ugyanis ezt, és más metódusokat is bevet annak javítására, ami belül romlik, de az öngyógyítás sem határ nélküli – persze a rákos megbetegedések esetében sem az. Elmondta: „Daganatos betegeket kutatok. Szigorúan hangsúlyoznám, a kutatási területem a daganatos beteg, nem a betegség. A daganatos beteg a maga rendszerében, a maga valóságában, a maga történetiségében. Nagyon nehéz azt kutatni, nagyon nehéz megérteni, hogy lesz valakiből elszenvedője ennek a betegségnek. Az igazság az, hogy erre nincsenek egyértelmű válaszok. Azt tudjuk, hogy tíz daganatból a legkonzervatívabb meglátások szerint is négy megelőzhető. Viszont hangsúlyozom, négy. Ez azt jelenti, hogy még van hat a tízből, aminek genetikai háttere van, és ott a megelőzéssel semmit nem tudunk elérni. Tehát nincs olyan, hogy minden daganattípust meg lehet előzni egészséges táplálkozással, tudatos mozgással. Ez négy esetében igaz lehet, viszont a másik hat esetében aligha. Azt is tudom, hogy a daganatos betegség ebben a pillanatban is mindegyikünkben benne van, hisz minden egyes sejt szintjén folyamatos háború van az onkogének és a proto-onkogének, tehát az elváltozásokat védő és az elváltozásokat gyártó sejthalmazok között. Ez egy állandó párbeszédegyensúly, ami bármikor, bárkinél felborulhat. Maga a természet egyébként a daganat rejtelmeit, titkait és a gyógymódját már rég felfedezte. Az elefántok például ki tudják ezt szinte teljesen küszöbölni. A természet önmagában tudja a választ arra, hogy miként lehet daganatmentesen élni, csak az a baj, hogy mi nem vagyunk elefántok, mi másképp csináljuk. Naponta több tízezer géntörés történik bennünk, tehát ennyi esély van arra, hogy valami elromoljon. Mivel a szervezetünk alapvetően túlélésre és gazdálkodásra van beállva, ezért alapvetően mindig próbálja javítani a géntöréseket, mikor sikeresen, mikor kevésbé sikeresen.”

Egyre többen…
Az elmúlt két és fél évtized során nőtt a várható élettartamunk – de ezzel együtt arra is több időnk van, hogy rákosak legyünk. Ugyanis ez utóbbi is növekvő tendenciát mutat. 2020-ra évente 85 ezer újonnan regisztrált rákbeteg lesz Romániában – mutatják az előrejelzések. Ám a valóság az, hogy már két éve meg is haladta az újonnan regisztráltak száma az évi 100 ezret. A férfiak között több rákos van, mint a nők között. Férfiak esetében a leggyakoribb a tüdőrák, nőknél az emlőrák, és mindkét nemnél sok a vastagbélrákos is.
Mindehhez még legalább 50% szenvedést hozzátesz a lelki teher is – mondta a szakértő. Alig van ugyanis kihez fordulni segítségért. Kérdés még mindig az is, hogy megmondják-e a betegnek, hogy miben szenved – holott törvény van rá, hogy ha tudni akarja, kötelező neki megmondani. És Dégi László Csaba szerint ez jobb is, „mert ha nem tudja a beteg, akkor a küzdéshez való lelki többletet is elvettük tőle”. Jelenleg körülbelül 8% azok aránya, akiket nem tájékoztattak arról, hogy rákosok. Főleg az alulképzett férfiak járnak így, akiknél a betegséget előrehaladott stádiumában diagnosztizálják.
Összességében két beteg közül egy klinikai depressziót is megél a kór miatt. Sőt, a túlélők jelentés része is pressziós marad, a visszaeséstől rettegve. A rákosok között ráadásul az öngyilkosság kétszer olyan gyakori, mint a nem rákosok között. Főleg a diagnózist követő első év során. Mindezek miatt is nagy szükség lenne a betegek lelki állapotának követésére, a segítségre is -ám ez nálunk alig működik, jelezte. Szerinte az onkológiai pszichoszociális ellátást el kell ismerni, mint egyetemes emberi jogot; az onkológiai betegek minőségi kezelésében, a szokványos terápia részeként, integrálni kell a pszichoszociális ellátást; a daganatos distressz, a hatodik vitális jel, mérése szükséges, a hőmérséklet, légzés, pulzus, vérnyomás és fájdalom mellett. Éppen ezért Dégiék kifejlesztették az APSCO nevű telefonos applikációt Kolozsvárott, a bizonyítékokon alapuló, önvezérelt distressz-mérőt, ami a stressz, a szorongás, a depresszió és a harag mérésének segítségével felméri a páciens – alakítható – distressz szintjét, és azonnali visszajelzést ad, szüksége van e támaszra, segítségre.
Összességében az a helyzet – mondta –, hogy ahol lelki segítség is kérhető, ott duplája a túlélési esély. Az öngyógyítás tehát egy az egyben lehetetlen, de a megfelelő körülmények hozzájárulnak ahhoz, hogy a szervezetben a gyógyulást elősegítő folyamatos játszódjanak le. Azaz e témakörben is sokat javítana a beteg helyzetén az ellátás javulása, beleértve az odafigyelést is."

Nem volt tárgyalás

Nem volt tárgyalás 
"Pénteken folytatódott a nagyváradi Hőszolgáltató Vállalat dolgozóinak spontán sztrájkja." - írja a Bihari Napló.

"A dolgozók elégedetlenek a vállalat vezetőségével, amiért az nem kommunikál velük, mondta lapunk munkatársának pénteken a helyszínen Corneliu Fofiu, az Energia szakszervezet elnöke. Ezért csütörtök után pénteken is többen nem álltak munkába a sorra kerülő váltás dolgozói közül. Fofiu elmondása szerint összesen több mint százan sztrájkoltak. Kifejtette: nehezményezik azt, hogy minden a vállalatot érintő információt a sajtóból és más forrásokból kell mgtudniuk, mert az igazgató semmit nem hajlandó közölni velük. Hozzátette, hogy Stanel Necula igazgató arroganciája dühítette fel őket, ez a magyarázata annak, hogy elégedetlenségük nyílt ellenállásba torkollott. Pénteken a munkabeszüntetők azt követelték Neculatól, hogy jöjjön az erőműhöz tárgyalni a munkásokkal, de mivel nem meent oda, a munkások azt követelték, hogy Ile Bolojan polgármester jöjjön közéjük tárgyalni. A városházáról azonban azt a választ kapták, hogy a polgármester Bukarestben tárgyal. Fofiu elárulta, hogy vannak, akik már negyven órája sztrájkoltak, leállították az 1-es számú kazánt. A munkások húsz százalákos fizetésemelést, áramfogyasztás-támogatást követelnek, illetve tájékoztatást kérnek arról, hogy lesznek-e elbocsátások, vagy sem. Mivel pénteken senki nem tárgyalt a sztrájkoló munkásokkal, utóbbiak immár Stanel Necula lemondását is követelték, majd este hazamentek. Dan Cretu, a vállalat szóvivője tegnap kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy péntek óta nem volt, és feltehetőleg nem is lesz már spontán munkabeszüntetés, noha mint, mondta, a szemben álló felek között tudomása szerint nem voltak egyeztetések. Hozzátette, hogy a munkások spontán megmozdulása egy pillanatig sem veszélyeztette a fűtésszolgáltatást."
Forrás : erdon.ro 

Elköltöztetik az ócskapiacot

Elköltöztetik az ócskapiacot 
"Csütörtök délben a Közterület-fenntartó Zrt. (ADP) székhelyén sajtótájékoztatót tartott Liviu Andrica vezérigazgató. Beszámolt a tavalyi év befektetéseiről, és az idei terveket is ismertette." - írja Ciucur Losonczi Antonius a Bihari Naplóban.Teljes cikk : 

A nagyváradi Közterület-fenntartó Zrt. (ADP) 2016-ban önerőből 3,4 millió lejt, városi költségvetési támogatással pedig 17,3 millió lejt, vagyis összesen közel 21 millió lejt költött befektetésekre- tudatta február 16-i sajtótájékoztatóján Liviu Andrica vezérigazgató. Ugyanakkor több mint 19 millió lejes üzleti forgalmat bonyolított le, a kiadásai enyhén meghaladták a 16 millió lejt, és 3,1 millió lejes nettó profitot produkált, melynek teljesítési szintje 695 százalékos lett. Saját forrásból új adminisztratív székhelyet alakítottak ki- 599.159 lej. Ez a törvény mögötti parkolóház közelében van, ide várhatóan márciusban fognak átköltözni a nagypiac mellől- tudtuk meg. Emellett az épület külső rendbetétele felemésztett még 276.976 lejt, ezen munkálatok 95 százaléka befejeződött. Új parcellákkal bővítették a temetőt- 669.822 lej- és egy részét még bekerítették- 168.462 lej, illetve a régi helyén új kerítést építettek- 31.779 lej-, valamint az Európa lakópark felé eső részén is bevezették a világítást- 6.489 lej. Korszerűsítették- 445.509 lej- és bekerítették- 14.356 lej- a várad-szőllősi piacot, illetve bekerítették a várad-ősi piacot- 12.980 lej. Nyílászárókat szereltek fel a várad-rogériuszi piac oldalainál- 451.916 lej-, valamint 85 százalékban elkészült korszerűsítési munkálatokat végeztek a nagypiacon (a Grivitei utca felé eső résznél)- 340.886 lej. A helyi büdzséből a várad-rogériuszi piac melletti mélygarázs és aluljáró kivitelezése lett finanszírozva- 15 millió lej értékben, valamint a Kossuth utcai parkolóház építése- 2,2 millió lejjel. Utóbbinál röviden folytatják a munkálatokat, melyeknek eddig a 25 százalékával készültek el.

Idei tervek
2017-ben a városi költségvetésből nyert támogatással átköltöztetik az ócskapiacot szembe az Európa-lakóparkkal (9,5 millió lej). A megvalósíthatósági tanulmány már elkészült, a Helyi Tanács elfogadta a műszaki-gazdasági mutatókat, és kérvényt tettek le a légügyi hatóságnál. Folytatódnak ugyanakkor a munkálatok a Kossuth utcai parkolóháznál- 21,3 millió lej. Bekötőutat alakítanak ki a Cicero tömbház felé- 35 ezer lej, és lebontják az ADP mostani székhelyét, ahol parkolóhelyeket létesítenek- 40 ezer lej. Önerőből kereskedelmi helyiséget csinálnak a nagypiacon- 377.520 lej- és a temetőnek az Európa-lakóparkra néző részén folytatják a kerítésépítést- 400 ezer lej.
Bukaresti modell alapján egy olyan projektet indítanának, melynek az lenne a célja, hogy a fogyatékkal élő gyermekeket megbarátkoztassák az állatokkal, és erre alkalmas, a menhelyen élő kutyákat használnának fel. Új vadállatokkal (nagymacskákkal) bővítenék az állatkert állományát, ezért egy új ketrecet építenek ott. (Ezzel kapcsolatos hír, hogy a Moja névre hallgató oroszlánkölyök eddig 1800 lej bevételt generált azáltal, hogy örökbe fogadható).
Március 1-től a piaci asztalbérlés tarifáját napi 1 lejjel emelik, az ócskapiacon pedig az eddig 25 lej helyett 30 lejért lehet majd parkoltatni az eladásra kínált autókat. Szintén piaccal kapcsolatos hír, hogy a várad-rogériuszi létesítmény első emeletén a tíz bérlemény közül öt bérlőre talált, és két közélelmezési egység már működik, melyek közül az egyik hagyományos magyar termékeket árul. A földszinti bazár rész 42 helyisége közül pedig 41 van elfoglalva."
Forrás : erdon.ro


2017. február 18., szombat

Nagyváradé volt tavaly Európa legjobban növekvő repülőtere

Végre történik valami a nagyváradi repülőtérrel. Azt olvashatjuk, hogy Európa leggyorsabban fejlődő repülőtére lett. Igazsághoz hozzátartozik, hogy szinte zéróról kezdték. Részlet az Origó cikkéből : "A leggyorsabban bővülő repülőterek 2016-ban
(zárójelben a növekedés 2015-höz képest)
1. Nagyvárad, Románia (488 százalék)
2. Jászvásár, Románia (131 százalék)
3. Bukarest BBU, Románia (122 százalék)
4. Oostende, Belgium (65 százalék)
5. Palanga, Litvánia (60 százalék) "

2017. február 16., csütörtök

Hamarosan megkezdik a helyreállítási munkálatokat a Kálvária dombon

Egy Váradi fényképe. 
Kálvária domb/Gomba/Ciuperca 

"A Bihoreanul lap értesülése szerint hamarosan megkezdik a helyreállítási munkálatokat melyet Nagyvárad költségvetéséből fizetnek. A tervek szerint június elsején lesz átadva. Ez a beruházás a "Bolojan korszak "negatív példája!" 

Szent László Napok ötödik alkalommal

Zatykó Gyula, Debrenti Edit, V. Korpos Dalma 
Zatykó Gyula, Debrenti Edit, V. Korpos Dalma

"Idén ötödik alkalommal rendezik meg Nagyváradon a Szent László Napok elnevezésű rendezvénysorozatot, mely idén attól lesz különlegesebb, hogy az esemény csatlakozott a magyar kormány által meghirdetett Szent László-évhez. Erről tartott tegnap sajtótájékoztatót a Szent László Egyesület elnöke, V. Korpos Dalma, a Szent László Napok főszervezője, Zatykó Gyula, illetve Debrenti Edit, a Partiumi Területi Kutatások Intézetének munkatársa." - írja Szőke Mária a Reggeli Újságban.

Mint megtudtuk, a Szent László Egyesület nemcsak az egyhetes Szent László Napok keretében, hanem ettől függetlenül is több olyan programot szervez Nagyváradon, amely a városalapító Szent László király kultuszával kapcsolatos. A magyar kormány nemzetpolitikai államtitkársága a 2017-es évet Szent László évének nyilvánította, s több olyan városban tartanak rendezvényeket, amelyek az egykori „táltos király” uralkodásához kapcsolódnak. Ilyen város Krakkó, Győr, Nagyvárad és Zágráb. Hogy miért pont 2017-re esett a magyar kormány választása, egyelőre nem derült ki, Zatykóék annyit mondtak erről, hogy a nagy uralkodó 940 évvel ezelőtt lépett trónra és 825 éve avatták szentté.
Nagyváradon a magyar nemzetpolitikai államtitkárság a Római Katolikus Püspökséggel is szervez közös programokat, ezen keresztül valószínűleg belefolynak a Festum Varadinum programjainak megszervezésébe is. A Szent László-évhez köthető nagyváradi rendezvények anyagi hátteréről a tegnapi sajtótájékoztatón a Szent László Egyesület vezetői nem tudtak vagy nem akartak felvilágosítást adni, egyelőre annyi derült ki, hogy a magyar nemzetpolitikai államtitkárság nem ad pénzbeli támogatást az egyesületnek, hanem kész, általuk szervezett programokkal csatlakoznak a rendezvénysorozathoz.

A Szent László Egyesület öt előadást tervez a következő hetekre, melyek László király uralkodását, korát, legendáit és örökségét mutatják be, az első előadás a tervek szerint márciusban lesz.

A Szent László Napokat idén június 19–25. között tartják a váradi várban. Ebben az esztendőben a szervezők az eddigieknél is családcentrikusabbá kívánják tenni a rendezvénysorozatot, ezért a gyerekeknek külön kétnapos „minifesztivált” is szerveznek. Hagyományőrző bemutatók, kézműves foglalkozások, előadások, koncertek lesznek az idei programban. Konkrét adatokat nem kaptunk a készülő programtervről vagy a fellépő együttesekről, Zatykó ugyanis azt mondta, jelenleg folynak még a tárgyalások az előadókkal."
Forrás : reggeliujsag.ro

2017. február 1., szerda

Tüntetés éjfél után a Szent László /Unirii téren

Több százan tüntetnek Nagyváradon a Szent László /Unirii téren-írja az ebihoreanul.ro. Szinte minden negyedből jönnek a spontán tüntetetésre. Mit fog tenni a rendőrség? Reméljük, nem lesznek erőszakos cselekmények!

Felrobban a puliszka Romániában?

A kormány elfogadta a sürgősségi rendelet egyes büntetéseket kegyelembe részesítő törvény tervezetét. Nem késett a válasz.Bukarestben és más romániai városokban több ezren vonultak az utcára, követelve a tervezet visszavonását.A tömegek száma percről percre növekszik.A fő kérdés:A puliszka felrobban Romániában?Bukarestben és más városokban mega tűntetésekre készülnek.Éjfél elmúlt,Romániában ismét forr a levegő!Ha lefekszik :Jó éjszakát! Ha ébren marad, nézze a romániai csatornákat, mert lehet, történelmet írunk! Reméljük békésen meglehet oldani ezt a nehéz helyzetet, ha nem, akkor lehet ismét a puliszka felrobban!

2017. január 28., szombat

Ady relikviák az egykori cukrászdában

Ady Endre 
Forrás : erdelyikronika.net 

"Ady Endre halálának 98. évfordulója alkalmából, használati tárgyaiból, relikviáiból nyílt kiállítás Nagyváradon az egykori Müller kioszkban, jelenleg Ady Endre emlékmúzeumban. Az Ady titkok nyomába invitáljuk Önöket most a Sebes-Körös parti vagy, ahogy ő fogalmazott a Pece-parti Párizsba." 

 

2017. január 23., hétfő

Fejlemények Petőfi Sándor ügyében

Magyarságtudományi Kisenciklopédia 29. füzet.
Váradon is meg lehet vásárolni a könyvet, illetve rendelhető is
„Barguzinba száműzték az ismert magyar költőt, Petőfi S.-t” – olvasható az Orosz Föderáció Igazságügyi Minisztériumának hivatalos honlapján, tudtuk meg Alekszej Tyivanyenko burjátországi professzor idén megjelent orosz nyelvű könyvéből, amelynek címe: A szibériai „titkos fogoly”. Petőfi Sándor Barguzinban.
A Petőfi Sándor szibériai utóéletét részletesen ismertető könyv immár magyarul is olvasható Dalmay Árpád fordításában, Fuksz Sándor előszavával. „Ezt a döbbenetes könyvet minden magyar embernek ismernie kell. Az igazságot lehet tagadni, de attól még igazság marad” – áll a szerkesztőségünkbe eljuttatott ismertetőben.

A könyv megkapható az Garasos-híd melletti könyvkereskedésben, illetve megrendelhető a 0729–082–546 telefonszámon.  "
Forrás : Bihari Napló/pressdisplay.com

2017. január 22., vasárnap

Dr. Soós István, a városmentő polgármester

Dr. Soós Istvánról tartott előadás kapcsán jutott eszembe a szomszédbácsi megjegyzése úgy az 1970-es évek elején a meghurcolt nagyváradi emberekről : " Kérlek ,sok váradi nem akar beszélni a múltjáról,mert fél.Nem beszélnek,mert könnyen juthatnak ismét hasonló helyzetbe.Pedig hősök voltak.Ne is beszéljünk erről többet"

Sok váradi hős volt,mert jelesre vizsgáztak emberségből.Számomra a nagy hős cselekedet a Szent László templom megvédése volt.A mai világunkban az információ félgyorsulásával egyre több váradiról olvashatunk,akik hősök voltak.Az egyik váradi polgármester Dr. Soós István polgármester volt.Előadás volt róla.A Bihari Napló cikkéből nagyon tetszik a következő idézet : "1944 tavaszán, mivel nem tudott megalkudni a zsidó lakosság elleni intézkedésekkel, példamutató emberi magatartásként lemondott polgármesteri tisztségéről. Sajnos a világháborút  követő kommunista rezsim részéről üldöztetésben és megaláztatásban volt része, két évre a Duna-csatornához vitték kényszermunkára, ahonnan testileg-lelkileg összetörve került haza. Idős korában, mint biztosítási ügynök kereste szűkös mindennapiját, s miután leérte a nyugdíjkorhatárt, évekig nem kapott nyugdíjat és így tovább kellett ügynökösködnie." Forrás : erdon.ro 

Lehet sokan nem tudják ki volt.A Wikipédián ezt olvashatjuk Dr. Soós István polgármester : 
"Soós István (Marosludas, 1895. május 7. – Nagyvárad, 1983. március 15.) erdélyi magyar jogi szakíró. Nagyvárad polgármestere 1940-1944 közt.
Középiskolai tanulmányait a marosvásárhelyi Református Kollégiumban kezdte, és Nagyváradon, a Premontrei Főgimnáziumban fejezte be (1913). Jogi tanulmányokat a nagyváradi Királyi Jogakadémián folytatott, s a kolozsvári egyetemen szerzett jogi doktorátust. Előbb ügyvéd Nagyváradon, majd a városi közigazgatásban vállalt állást: 1926-ban városi tanácsos, 1928-ban polgár­mesterhelyettes, 1932-ben alpolgármester, majd polgármester. 1944-ben a város zsidó lakosságának deportálása elleni tiltakozása jeléül lemondott tisztségéről.
Vezető szerepet játszott a város művelődésében, valamint a Királyhágómelléki református egyházkerület életében; 1929-ben a Országos Magyar Párt városi tagozatának elnökévé választották. A Reformátusok Lapja, a Keleti Újság és a Nagyváradi Napló közölte írásait.
A második világháború után mellőzötten élt, biztosítási ügynökként tengette életét. Tisztessége, embersége egyik szélsőséges rendszernek sem tetszett."
Forrás : hu.wikipedia.org 

A Várad folyóirat ezt írja a cikkében róla : "Soós István Marosludason született 1895. május 7-én. Marosszéki régi székely nemesi család ivadéka a Nyárád menti Lukafalváról. Kettős családi örökséget kapott. Nagyapja Bem tábornok katonája volt, és két testvére mellette esett el a szabadságharcban. Másodsorban igazgató tanító édesapjának, a nagyváradi temetőben nyugvó id. Soós Lászlónak a példaadását. Apja Görgényszentimrén, Marosludason majd Marosbogáton volt református felekezeti iskolai igazgató tanító. 1908-ban kitüntetésből helyezték Nagyváradra az akkor felállított tíz tanerős állami iskolába. Feleségével és három gyermekével hamar beilleszkedtek a város társadalmába. A kisebbik testvér, András, iskolái elvégzése után városi könyvtáros lett, Mária okleveles tanítónő, István, az elsőszülött középiskolai tanulmányait a premontrei főgimnáziumban fejezte be (a marosvásárhelyi református kollégiumban kezdte), s utána beiratkozott a Királyi Jogakadémiára. Már joghallgató korában a város szolgálatába állott, 1915-ben Rimler Károly polgármester titkára lett, s főnökén kívül olyan neves városatyák vezették be a közigazgatás tudományába, mint Lukács Ödön és Komlóssy József. A háborús évek munkatöbbletének idején olyan küzdelmes, dolgos ifjúságot élt át, s olyan céltudatos önképzéssel, amely egyenesen példaadó volt mások számára is. A háborús időkben nagy közigazgatási iskola volt számára a városháza, közben éjszakánként tanult, s az 1913-ban érettségizett ifjút már négy év múlva a kolozsvári egyetemen jogi doktorrá avatták."
Teljes cikk : varad.ro

Kupán Árpád a Váradlapban megjelent cikkében olvasható a következő : "1940. november 22-i számában a Nagyvárad így adott hírt az új polgármester kinevezéséről: „Akik ismerik ennek a városnak öszszetételét, közigazgatási, politikai és kulturális struktúráját, múltját, jelenét, azok előtt egy pillanatig sem lehet kétséges, hogy Nagyvárad polgármesteri székének betöltésénél a kormány igazságosztó választása csak Soós István dr. személyére eshet. Ez a kinevezés nemcsak a legszebb díszt és rangok egyikét jelenti. Mindenek fölött nagy munkát, hozzáértést, kötelességérzetet jelent. Kevés olyan közéleti férfiúnk van, akikben ezek a tulajdonságok oly kivételes szerencsével egyesülnének, mint Soós Istvánban. Soós István arra rendeltetett, arra született, hogy Nagyvárad polgármestere legyen. Amint kilépett az iskola padjaiból s beiratkozott a jogi fakultásra, eljegyezte magát Nagyvárad városával, hűségesküt tett a város minden népének.”" 
Teljes cikk : varadlap.ro

Farkas László a Bihari Naplóban megjelent cikkében ezt írta : "Felnőtt egy új generáció, mely nem ismeri a nemzet nagyjait, kezdte beszédét dr. Soós István polgármester. Ezután arról beszélt, hogy bár mára, a régi város, a megye nagyjainak neve újra meg van örökítve utcafeliratokban, szobrokban, festményekben, a ma élő generációk, akik a háború borzalmai után belezuhantak az idegen uralom ideológiájába, ami igyekezett elfeledtetni mindent ami a magyar múlt, nem ismeri ezeket a személyiségeket. Sorban tűntek el az utcanevek, szobrok, még a városalapító szent király szobrát is el kellett költöztetni, így aztán a most felnövekvőknek nem volt alkalmuk megtanulni ezen nagy és híres emberek nevét. Ez a generáció csak nyelvében és szívében magyar, de nincs tudatában azoknak a történelmi eseményeknek, amik ebben a városban zajlottak, zárta a gondolatot a polgármester.
„Midőn Nagyvárad város közönsége nevében újból átadom a kegyeletnek és tiszteletnek Szacsvay Imre szobrát, teszem azt abban a reményben, hogy ez a szobor most már örökké és véglegesen megtartja helyét” –, mondta végül a polgármester, majd átadta a szót, Szacsvay Ferencnek, Szacsvay Imre egyik késői leszármazottjának.
„Kimentetted földporából a magyar népet, amikor megírtad könyvedet. Azt írtad nekem birtokomban lévő és a siralomházból kelt leveledben, hogy nem vársz az utókortól hálát. Nagyvárad város közönsége megértette szavadat, megértette, hogy Szacsvay neve örök életet jelent. Íme, itt áll a szobrod, mert te vagy az örök élet és ezt a szobrot most már innen senki nem viheti el. A szobor él és hirdeti a te halhatatlanságodat”
Teljes cikk : biharinaplo.ro 

Krónika cikkében olvashatjuk : "Mindkét személyiség mellé illeszt Kupán egy-egy epitheton ornanst, abszolút jogosan: Rimler Károlyt a városépítőként, dr. Soós Istvánt pedig a városmentő polgármesterként aposztrofálva. Érdekes módon egyikük sem született tősgyökeres váradi, a német eredetű Rimler család Felvidékről, a Pozsony melletti Nagylévárdról származik, dr. Soós István pedig Marosludason született székely nemesi családban. "
Teljes cikk : kronika.ro

Farkas László érdekes eseményről számol be a bejegyzésében : " Az 1940 szeptemberében bekövetkezett impériumváltás eufórikus hangulatában a város akkor még katonai vezetésének, de legfőképp a lakosságnak hamar eszébe jutott az elmúlt rendszerben eltávolított szobrok és emlékművek mihamarabbi visszaállítása méltó helyükre. Így merült fel az országzászló állításának gondolata is. Ahogy azt egy nagy, nemes feladat megköveteli, mindjárt meg is alakult az országzászló bizottság, mind itt a városban, mind a fővárosban. Nagyvárad városa részéről a tagok dr. Soós István, dr. Csernák Béla lelkész, Schriffert Béla kanonok, dr. Kaczyán Kálmán és dr. Czeglédy Miklós voltak, másrészt a budapesti és bihari magyarok társasága részéről a bizottság tagja volt dr. Móricz Ernő és Wallner István."
Teljes cikk : farkaslaszloblogja.blogspot.ro 

Egy másik bejegyzésben ezt olvashatjuk : "A szónokok, Vitéz Nadányi János megyei alispán és Soós István polgármester a Tisza család tagjainak politikai és gazdasági szerepét méltatták beszédeikben. Kiemelték, hogy a város igyekezett a legméltóbb helyet megtalálni a szobornak."
Teljes cikk : farkaslaszloblogja.blogspot.ro

Milyen ember lehetett Dr. Soós István?Egy mondat elárulja : "Dr. Soós István is megnyugtatta a zsidókat ,hogy ameddig ő áll a város élén ,addig Nagyváradon nem lesz gettó és semmilyen bántódás nem érheti őket "
Forrás : hegykozcsatar.lapunk.hu 

Mi váradiak ,hálásak lehettünk Dr. Soós Istvánnak,mert mentette a várost ameddig ő volt Nagyvárad polgármestere.

2017. január 18., szerda

Minihőközpontok a megoldások?

Minihőközpontok a megoldások? "Kedd délben az RMDSZ székházában Kis Gábor önkormányzati képviselő szakmai kerekasztal-beszélgetést szervezett, melynek témája Nagyvárad távfűtési rendszere, múltja, jelene és jövője volt." - írja
Ciucur Losonczi Antonius a Bihari Naplóban.


"Meghívott vendégek Szabó István megyei tanácsos, a távfűtési vállalat volt igazgatója, Bakó Attila nyugalmazott épületgépész, tervező mérnök, Huszár István váradi önkormányzati képviselő, korábbi alpolgármester és Füstös István mérnök voltak.
Többek közt felmerült: nap mint nap elhangzanak olyan panaszok Nagyváradon, hogy több száz lakásban gond van a fűtéssel, illetve a meleg víz szolgáltatással, és nagyon úgy tűnik, hogy a vezetékrendszer nem életképes azzal együtt, hogy a verdikt kimondásával természetesen várni kell addig, míg 2019-ig befejeződnek a cserék és a felújítások. Egyre inkább körvonalazódik azonban, hogy valamilyen alternatív megoldást kellene találni, mert a jelenlegi helyzet szinte tarthatatlan. Ilyen lehet például modernizált és automatizált hőkicserélő alállomásoknak (más néven minihőközpontoknak) a felszerése a tömbházak lépcsőházaiban vagy a lakásokban, melyek segítségével úgymond helyben lehetne keverni a meleg vizet, és a karbantartás, valamint a szolgáltatás szempontjából is előnyt jelentene. Az is fontos volna, hogy ne csupán a prímér, hanem a szekunder rendszer is rendbe legyen téve, és ne az történjen, mint most, hogy a még alkalmazásban lévő kevés gépész egyik hőközponttól kell rohanjon a másikra, hogy manuálisan, becslésre hagyatkozva beállítsa a berendezéseket anélkül, hogy arra már jutna ideje, hogy megvárja ennek tényleges beüzemelését.
Ugyanakkor az sem ártana, ha tömbházak hőszigetelése, illetve a nyílászárók cseréje egy egységes koncepció alapján valósulna meg.

Múlt-jelen-jövő
Szó esett arról is, hogy a mostani gondok egy összetett folyamat eredményei. 1962-ben lett üzembe helyezve a Hőerőmű 1-es blokkja (kazán, turbina, generátor, transzformátor állomás) az ipari övezetben. Hő- és villamos energia termelésére volt tervezve, a főtervező a bukaresti Energetikai Tervező- és Tanulmány Intézet (ISPE) volt, a helyismeret miatt pedig a hálózat tervezésében közvetve és közvetlenül részt vállalt a megyei tervező intézet is. A hőenergia visszanyerésével 1964-ben beindult a távfűtés, az első főgerincvezetéket a vasút alatt, a cikk-cakk tömbházak mögött, az Aluminei utcában fektették le. Utána megépült a 2-es, a 3-as, a 4-es és az 5-ös blokk is, emelkedett a termelési kapacitás. A rendszer országosan úgy volt megtervezve, hogy a prímér vezetékben 150/75 fokos vízzel dolgozzanak mínusz 18 Celsius fokos kinti átlaghőmérséklet mellett, melyet aztán a ’70-es években levittek mínusz 12 Celsius fokra. A távfűtési rendszer tehát extrém körülményekre lett betervezve, a hőközpontoktól a fogyasztókhoz eljutó szekundér rendszer pedig 90/70 fokos vízre lett kitervelve. 2003-ban a 150/75 fokot levitték 125/60-ra, jelenleg azonban nem tudják 110/60 fölé vinni, a szekunder vezetékekben pedig 51/35-40 fokot tudnak biztosítani.
Az idők folyamán tulajdonosváltás is történt. 2002-ig a CET az ipari minisztérium fennhatósága alá tartozott, amikor egy kormányrendelettel kevés kivételtől eltekintve az összes hőerőmű helyi önkormányzati tulajdonba ment át tulajdonképpen úgy, hogy Nagyvárad is kapott egy roncsot, de pénz nem társult hozzá. Végül 2003 márciusában egységesült a távfűtési rendszer."
Forrás : erdon.ro


Lehet fizetni a helyi adókat

Lehet fizetni a helyi adókat 
"Hétfőtől lehet befizetni a helyi adókat és illetékeket a nagyváradi városháza piramistermében." - írja a Bihari Napló.


"Ahogy általában lenni szokott az év elején, valamint a határidő lejárta dátumához közeledve, most is hosszú sorok kígyóztak az ügyfélszolgálati pultoknál. Hogy ki mennyivel tartozik, megnézheti a https://globalpay.ro/public/oradea/login/index/lang/ro linken, melyhez a személyi szám alapján lehet hozzáférni.
2017-ben az ingatlan-, a telek- és a gépjárműadók nem változtak, egyetlen módosítása a nem karbantartott épületek 400 százalékos „szupermegadóztatása”. Akik március 31-ig kifizetik az idei évre esedékes minden adójukat, adókedvezményben részesülnek, úgy a jogi (5%), mint a természetes személyek (10%). Nem részesülnek kedvezményben azok az adófizetők, aki koncesszióba/bérbe adtak olyan állami vagy az önkormányzati javadalmakat, melyek esetében adóhátralék halmozódott fel.

Fizetési módok
Egyébként nem csupán a városházán lehet elintézni az adó- és illetékbefizetést, hanem az önkormányzat online rendszerén keresztül (www.oradea.ro), bankkártyával (www.ghiseul.ro), a MobilePay mobilapplikáció segítségével, a postafiókokban, valamint a CEC-kirendeltségeknél."
Forrás : erdon.ro

2017. január 15., vasárnap

Miért lehet dicsérni a váradi fiatalokat?

Érdekes esetet hallottam. Az elmúlt napokban történt Nagyváradon, beteg lett az egyik nagymama. Az unokája meglátogatta délután. Sok munkája nem volt, de készségesen bevásárolt a közeli ABC-ben. Mikor mindent elvégzett, megkérdezte a nagymamáját, mit tehet még érte. A válasz az volt :
- Menj át a szomszéd Marika nénédhez , mert sem tegnap, sem ma nem volt nálam, még nem is telefonált.
Nagyon jól ismerte az utat. Mikor át ment, nagyon meglepődött, mert Marika néni az ágyban volt. Nem tudott leszállni az ágyról. Nagyon megvolt fázva, láza volt.

A mentő gyorsan teá főzött, gyorsan elment a legközelebbi gyógyszertárba, megvette a szükséges gyógyszereket, majd tüzet rakott. Látta nem sok vágott fája van Marika néninek. Gyorsan felhívta két barátját, akik jöttek és felvágták a fát. Az egyik leány az osztályból jött, főzött teát, majd levest készített a néninek. Mikor  befejejezték a munkát Marika néni könnyes szemmel köszönetet mondott a négy fiatalnak. A fiatalok megígérték, hogy a napokban ismét meglátogatják.

Megérdemlik  ezek a fiatalokat a dicséretet? Igen. Milyen jó hasonló történeteket olvasni a váradi fiatalokról!

2017. január 11., szerda

I. Ferencz József király Nagyváradon

A beszámoló rövid,de Nagyvárad történelmében van a helye.Ezt Olvassuk Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai könyvében :
"1890 szept. 10-én, a közelben tartott nagy hadgyakorlatok alkalmából Ő felsége I. Ferencz József király Nagyváradra jött és dr. Schlauch Lőrincz bibornok vendége volt; meglátogatja a Szent-József intézetet, az Orsolya-apáczák kolostorát, a lövészegyesületet a Rhédey-kertben és másnap tovább utazott. Ittlétekor tisztelgett előtte Nagyvárad és Bihar vármegye törvényhatósága, az egyházi rendek és hitközségek, a társulatok és az egyesületek."
Szerző : Dús László
Forrás : mek.oszk.hu

2017. január 10., kedd

A színház hadba vonul

 
"Már-már közhelyszerű megállapítás, hogy az első világháború kitörése, majd elhúzódása az élet minden területére óriási hatást gyakorolt. Miért épp a színház maradt volna ki ebből? Sárközi Zoltán nagyváradi olvasónk korábban is érdekes személyes témával szolgált már nekünk, most induló sorozatában – szintén személyes érintettség okán is – a helyi színház háború alatti történetéből villant fel néhány epizódot." - olvashatjuk a Nagy Háború szerkesztőség cikkében.

Teljes cikk : 

"1914 őszére bizony már senki sem vette komolyan a császár ígéretét, hogy mire a levelek lehullanak, véget fog érni a háború. Sőt a Monarchia meg kellett ismerkedjen egy új kifejezéssel, az orosz gőzhengerrel és Bruszilov tábornok nevével, aki támadást indított Magyarország Kárpátok övezte északi része ellen. 1914 szeptembere és októbere során a cári csapatok az északi hágókon többször betörtek az ország területére, azzal a céllal, hogy az Alföldön vessék meg a lábukat. A harcok a front déli részén egészen Máramarosszigetig húzódtak, immár kézzelfogható távolságra Nagyváradtól. Az osztrák–magyar haderő majd csak decemberben tudja időlegesen visszaszorítani a támadókat az ország határain túlra.
Lelkesítő kép az ütközetekről  
Lelkesítő kép az ütközetekről 

A nagyváradi polgárság hét napilapján keresztül cenzúrázva értesült a harcok menetéről, no meg az akkorra már a városban megjelent máramarosi menekültek és hazatért sebesültek elbeszéléseiből.
De Várad nem azért volt a peceparti Párizs, hogy dermedten magába roskadjon. A város színtársulata és kabarétársulatai jó témát találtak a háború adta változásokban, annak szellemes tálalásával megpróbálták az egyre halkuló hazafias lelkesedést ébren tartani. Még az újsághirdetések is ebbe az irányba mutattak, megjelentek a hadirumot ajánló reklámok és a hadikölcsön jegyzésére buzdító felhívások. Szóval ment minden a maga útján.
Való igaz, hogy az Erdélyi Miklós direktor vezette Szigligeti Színház 1914 október végén komor jövő elé nézett, hiszen törzsközönségének jelentős része már a szerb és orosz fronton harcolt, így nem maradt más hátra mint az, hogy támogatásért folyamodjon a színügyi bizottsághoz, és ezen keresztül a városi tanácshoz. Az eddig önfenntartó intézmény átiratban kérte a világítási és fűtési költségek eltörlését, tette azt annak tudatában, hogy ismerte a kultuszminiszer körlevelét melyben a „törvényhatóságok legmelegebb pártfogásába” ajánlotta a helyi színtársulatokat. Erdélyi, hogy megmutassa lojalitását a publikum felé, bejelentette a következő évadra a jegyárak leszállítását, így egy páholy 10 koronába, egy zsöllye 2,40 koronába, egy körszék 2 koronába került volna az ekkor induló 1914-15–ös évadban. A direktor nem lett volna színi direktor, ha nem él a helyzet adta lehetőséggel és nem próbál – mai szóval – új célközönséget beszervezni. Nyilvánvalóan ez nem volt más mint az itt állomásozó katonaság: a frissen bevonultak, sebesültek, no és persze a tiszti kar. A lehetőséget tálcán kínálta a katonai parancsnokság: Dévald Dezső hadnagy felkereste a színház vezetőjét, hogy a honvédség számára csökkentett árú jegy bevezetését kérje, de csak a hazafias darabok esetében, mint elmondta „idehaza is táplálják a lelkesedés lángját mely szívükben lobog, ami vitézeinket már annyi csodás glóriás hőstettekre indította”.
A nagyváradi Szigligeti Színház a századelőn   
A nagyváradi Szigligeti Színház a századelőn

Bár Erdélyi komoly fizetési gondokkal küzdött, lapot kért tizenkilencre, és közölte a sajtóval, hogy a lehető legmérsékeltebb áron, 20 fillérért kínál jegyeket a hadsereg részére. Jól számolt, a város polgárai szabályos versenyre keltek a katonák számára kiosztásra kerülő jegyek megvásárlásában. Közadakozásokból 600 jegyet váltottak meg, oly módon, hogy három előadásra 200-200 katona kapott meghívást a színházba. Azt is tudjuk, melyek voltak a bemutatásra kerülő darabok: a Vörös ördögök, valamint a Mihály Pópa lánya. Ezek közül a budapesti Mérei Adolf Vörös ördögök című hazafias művét két alkalommal mutatták be a szerencsés katonáknak. A Mihály pópa lánya című háborús színjáték ősbemutatója 1914. október 11-én volt.
A Szigligeti Színház mellett a Nagyvárad napilap volt a leglelkesebb támogatója az előadásnak. Nem véletlen, hiszen a lap főszerkesztőjét, Sas Edét mint a Mihály Pópa lánya című hazafias mű szerzőjét tartja nyilván a színháztörténet… Sas ekkor épp a Szegeden kezdődő hírlapírói és a későbbi némafilm forgatóköny írói pályája közti majd évtizednyi ívét töltötte főszerkesztői minőségében a Nagyváradnál.
Sas Ede  
Sas Ede

A Mihály pópa lánya tipikus példája a kor hangulatát és igényét bemutató hazafias zenés és mint ilyen, meglehetősen szirupos előadásnak.
A történet igencsak naiv, de az adott helyzetben rendkívül aktuális: a rutén pópa lánya és a magyar aviatikus katonatiszt szerelmi története fonja körül az orosz harctér eseményeit, példát nyújtva az önfeláldozó hazafiságról. Alakításáért kitűnő kritikával illetik a pópát megszemélyesítő Sík Rezsőt és a fiatal repülőtisztet alakító Tóth Eleket. (Sík Rezsőt 1944-ben elhurcolják Kolozsvárról, és 64 évesen a fasizmus áldozata lesz, Tóth sem éli túl a második háborút, bár az ő sírja Kolozsváron van…)
Sík Rezső  
Sík Rezső
(forrás: http://omike.hu/omike/muveszek/sik-rezso/329)

A korabeli aktualitásról csak annyit, hogy még folytak az ütközetek a Kárpátokban, de már játszák az erről írt darabot, kb. mintha a romániai 1989-es karácsonyi „forradalmat” szilveszterre színpadra vitték volna…
Az előadás különlegessége, hogy a zenekari árkot a békéscsabai 101. gyalogezred zenekara foglalta el. Ebből később bonyodalmak származnak, mert bár szerződés köti őket a színházhoz, nem hajlandók, csak hazafias darabokban muzsikálni, és csak akkor, ha a bekövetkező hadi helyzet lehetővé teszi. Ez gondolkodóba ejti Erdélyit, aki megteszi majd a szükséges lépéseket.
Amennyiben azt gondoljuk, hogy a publikum csak kivezényelt katonákból állt, akkor tévedünk, álljon itt egy korabeli tudósítás részlete a premier estéjéről:
„…sok százan és százan mentek el, akik már helyet nem kaptak […] a szerzőt a felvonások után ismételten lámpák elé tapsolják…”
Hol jelent meg e méltatás? természetesen a Nagyvárad című újságban.
De nem is ez a fontos, hanem az a tény, hogy ezen az októberi estén a nagyváradi Szigligeti Színház belépett a háborúba, és készült az 1915-ös esztendőre.
Az előadás szereposztása   
Az előadás szereposztása 

Dr. Dévald Dezső és felesége

 
  
Forrás : vaci-keresztek.reblog.hu 

Dr. Dévald Dezső és feleségéről keveset tudunk.Az alábbi idézetben olvassuk : 

"Mirkó Ferenc írja:
„Papvölgy-dűlőben álló műkőkereszt
ISTEN NAGYOBB
DICSŐSÉGÉRE ÉS
NAGYVÁRAD HAZATÉRÉSÉNEK
EMLÉKÉRE HÁLÁBÓL
özv. DÉVALD DEZSŐNÉ
1940. SZEPT. 6.
Kereszt hasáb négyszög alapú, 22x21 cm.
CORPUS: műkő. Deákvári Plébániához tartozóterületen.”
A keresztet özvegy Dévald Dezsőné, született Fettich Stefánia (Stefi néni) állíttatta Drahony kőfaragó mesterrel. Stefi néni Dr. Áfra Tamás nagyanyjának, Fettich Arankának volt a húga, neki keresztanyja. Megkértem ezért Dr. Áfra Tamás váci háziorvost, rendtársamat, hogy meséljen keresztanyjáról, gyűjtsön adatokat a papvölgyi Dévald keresztről.
Dévald Dezső Nagyváradról származott. Feleségével Budapesten éltek, Dezső bácsi a Várban volt postaigazgató, Stefi néni gép- és gyorsírást tanított. A Dévald házaspár1933-ban költözött Budapestről Vácra, a Papvölgybe. Dezső bácsi szívbetegsége miatt szükség volt a Naszály jó levegőjére.
A Dévald házaspár a Papvölgy út 3-ban házat épített. A Papvölgy nevét a püspöki szőlőkről kapta. Áfra doktor sorolja az egykor a Papvölgyben lakókat: Meiszner család – Urszinyiné – Bartók Mária festőművész – Göndör Sándor főjegyző – Ottó Mária… A Papvölgy másik oldalán volt a Degré villa, mely ma már nincs meg. Degré Alajos (1819-1896) volt a hétkápolnai honvédemlékmű felállításának kezdeményezője, az emlékoszlopon olvasható verseket is ő írta.
A Dévald ház ún. oberländer téglából épült. Az épületbe beépítettek egy kastély bontásából származó ajtókat, ablakokat és kályhát. A fedett terasz csúcsán lévő szélkakas jelzi az építés: 1933 és a felújítás: 1973 dátumát, valamint a felújítást végző Áfra Tamás monogramját. Az Áfra család életében fontos szerepe volt a papvölgyi háznak: Tamás gyermekként sokszor nyaralt itt, emlékszik az1944-es váci bombázásokra, amikor a kereszt tövében imádkoztak (6 éves volt). Tamás 1962-ben végzett orvosként és Vácra kérte magát. A papvölgyi házban laktak két évig feleségével, Marikával. Első gyermekükkel még itt laktak. A Papvölgyben akkor vezetékes víz és elektromos világítás nem volt, ezért1965-ben az Áfra család elköltözött a Széchenyi utca 29-be (Az épülethomlokzatán 1930-as építési dátum látható). Ma is itt laknak, de papvölgyi házat is sokat használják. Dr. Áfra Tamás 48 éve háziorvos Vácott.
Visszakanyarodva a Dévald családhoz: Dezső bácsi 1936. február 6-án halt meg, Nagyváradon temették el. Ő nem érhette meg Nagyvárad hazatérését. Felesége azonban keresztet állíttatott férje emlékének is, hiszen Dezső bácsi volt nagyváradi. A felállított kereszt egyszerre hirdette Isten dicsőségét, Nagyvárad visszacsatolásának történelmi tényét és Stefi néni síron túli szeretetét férje iránt. Stefi néni közel harminc évvel később 1965-ben halt meg. Azóta a kereszt az Ő emlékét is őrzi. Stefi néni halála óta – 45 éve – a papvölgyi Dévald keresztre keresztfia Dr. Áfra Tamás figyel. A legutóbbi felújítást is Ő végeztette el 2008-ban. Mindig megdöbbent, hogy a keresztek többsége átvészelte a szocializmus negyven évét. Mintha valami mágikus erejük lenne. Mindenesetre a Papvölgyi keresztnek jót tett, hogy táblájának betűi az ötvenes évekre megfakultak, a történelmi utalás olvashatatlanná vált. A geodéziai térképeken szerepelt, de felirata nem ingerelte a diktatúrát. Stefi néni állítólag megvásárolta a kereszt által elfoglalt kis területet, de a mai földhivatali nyilvántartásban ennek nyoma nem található.
A Papvölgy keresztje hetven éve hirdeti Isten dicsőségét, Nagyvárad hazatérését és a Dévald házaspár emlékét. Remélem ezentúl táblája már mindig olvasható lesz."

Szalay Ákos
a Váci Polgár 2010. októberi számában megjelent írás

Forrás : vaci-keresztek.reblog.hu

2017. január 7., szombat

Vízkereszt

A napkeleti bölcsek hódolata (Vicente Gil) 
 A napkeleti bölcsek hódolata (Vicente Gil).Forrás : hu.wikipedia.org 


Ezt írja a Wikipedia : "Vízkereszt, epifánia (Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenése vagy Urunk megjelenése) vagy háromkirályok az egyik legősibb keresztény ünnep, amely Jézus Krisztus megjelenésének, kinyilvánulásának momentumait kapcsolja egybe:
  • a napkeleti bölcsek imádása (és korábban, a karácsony ünnepének kialakulása előtt Jézus születése);
  • Jézus megkeresztelkedése a Jordánban;
  • Jézus első csodája (a víz borrá változtatása) a Kánai menyegzőn."

"Epifánia ünnepe a második legrégibb keresztény ünnep a húsvét után. Egyes gnosztikus csoportok már a 2. század végén megünnepelték ekkor Jézus megkeresztelkedését, a pogány misztériumvallások jeles napjához és a Nílus vizének megszentelése egyiptomi hagyományához kapcsolódóan. Az ünnep hittani tartalmát a 3. században tisztították meg az egyiptomi egyházatyák, és a 4. század elejétől már állandó liturgikus ünnepként ülték meg. A szokás hamar elterjedt előbb keleten, majd nyugaton, ahol a század második feléből származik az első forrás.
A 4. század végén – a Római Birodalom területén december 24-25-én tartott saturnalia és Mithrász-ünnepségek miatt – a születés ünneplése elkülönült, kialakult a december 25-én ünnepelt karácsony. Ezt követően rögzült vízkereszt mai hármas tartalma: a napkeleti bölcsek látogatása, Jézus megkeresztelkedése és első csodatétele a kánai menyegzőn.
A keleti egyházak a kezdetektől vízkereszt ünnepén szentelik meg a vizet. A katolikus egyház csak a középkortól alakította ki ezt a hagyományát.
A római katolikus egyház a második vatikáni zsinat óta, a zsinat rendelkezései értelmében a napkeleti bölcsek látogatását ünnepli január 6-án, vízszenteléssel egybekötve. Jézus megkeresztelkedésének ünnepét a következő vasárnapon tartják, a kánai menyegzőről egy közbeeső hétköznapon emlékeznek meg."
Teljes cikk : hu.wikipedia.org 

A mult-kor.hu ezt írja a vízkeresztről :  "Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, ezután kezdődik a farsangi időszak. (A Julián-naptárt használó keleti kereszténységben karácsony január 7-re esik, s tizenhárom nappal később ünneplik a vízkeresztet.) Az ünnep liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése, a magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik. Az epifánia ünnepe először a 3. század végén jelent meg keleten, majd a 4. században nyugaton, mindig január 6-án. Mivel a 4. századtól Jézus születésének ünnepe, a karácsony keleten és nyugaton is elkülönült az epifániától, a vízkereszt ünnepe azóta három jelentést hordoz: a napkeleti bölcsek eljövetelét, Jézus megkereszteltetését, illetve csodatételét a kánai menyegzőn."
Teljes cikk : mult-kor.hu

A Katolikus Lexikon ezt írja :" vízkereszt, epifánia (gör.-lat.), Háromkirályok: 1. Urunk megjelenésének ünnepe jan. 6-án (→jelenés, →teofánia); a →karácsonyi ünnepkör záró- és a →farsang kezdőnapja. A m. ~ név az e napon végzett →vízszentelésből ered. – →Alexandriai Kelemen szerint először a gnosztikus és eretnek →Bazilidesz követői emlékeztek meg I. 6: →Jézus keresztségéről, mert azt vallották, hogy az ember Jézus a keresztségkor vált Isten Fiává. E napot az egyiptomiak is a Nap és a Nílus vize ünnepeként ismerték. A ker-ek körében 312–325: kezdett terjedni mint Krisztus születésének, keresztségének, a →kánai menyegzőnek és a →Háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Később az ünnep elsődleges témája K-en Urunk keresztsége (erre emlékeztet a vízszentelés); Ny-on a Háromkirályok látogatása (Szt Ágoston és Nagy Szt Leó p. ~i beszédeiben csak erről van szó)"
Teljes cikk : lexikon.katolikus.hu

A Sulinet röviden ezt írja : "Vízkereszttel zárul a karácsonyi ünnepkör és kezdődik a farsangi időszak. Vízkereszt vagy háromkirályok napja az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig ezen a napon ünnepelték Jézus születésnapját és az évkezdetet is. Ekkor emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsekről és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről. Ez utóbbi emlékére kezdetben a keleti egyház - a középkortól a nyugati egyház is -, e napon vizet szentel. A szentelt víznek mágikus ereje, gyógyító, gonosz űző, rontást megelőző szerepe volt. E napon nemcsak vizet, hanem tömjént, krétát, sőt egyes helyeken sót is szentelnek. A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés." 
Forrás : tudasbazis.sulinet.hu 

Mikor és miért alakult ki ez az ünnep? Jeles Napok ezt írja : "Epiphania ünnepe először a III. században tűnt fel a keleti egyházban, mint Krisztus születése napja. Száz évvel később azonban Róma úgy látta jónak, hogy Krisztus születését a „Legyőzhetetlen Nap” (Sol Invictus) pogány ünnepével, a népszerű Mithras napisten születésnapjával (dec. 25.) egyeztesse, ezért Epiphania hamarosan új jelentést kapott. Nyugaton a háromkirályok imádásának, keleten pedig Krisztus Jordán folyóban való megkeresztelkedésének az ünnepe lett. Az utóbbi gondolatot később a római egyház is átvette, sőt hozzácsatolták Jézus első csodájáról (a víz borrá változtatásáról a kánai menyegzőn) való megemlékezést, azt tanítván, hogy e három evangéliumi esemény Jézus istenségének első „megnyilvánulásai”, epiphánéi. A Születés csodája vagy a kánai menyegzőé e tekintetben nem szorulnak külön magyarázatra. Jézus megkeresztelése viszont talán igen, mivel nem maga az esemény vagy Keresztelő Szent János szavai nyilvánítják ki Jézus istenségét keresztény felfogás szerint, hanem a Szentlélek megjelenése és az égi hang, mely „ezt mondja vala: Ez amaz én szerelmes fiam, a kiben én gyönyörködöm.” (Mt 3,11–17.) " 

Bálint Sándor ezt írja Vízkeresztről :
"Kétségtelen, hogy a magyar vízkereszt éppen a keleti egyház liturgikus évkezdő hatását tükrözi. Már a Hartvik győri püspök számára írt Agenda pontificalis tartalmazza: ut mos est Graecorum, vagyis amint a keleti egyházban szokásos. Ezt a formát a rítusok kongregációja később eltiltotta, illetőleg jellegtelen szöveggel helyettesítette, amelyben már csak a Háromkirályokról van szó.
Az ünnepi vízszentelés egyébként a középkor utolsó századaiban a nyugati egyházban is elterjedt: A víz mellett ezen a napon szentelték régen a tömjént is. E kettős szentelésből fejlődött ki, de most már a Háromkirályok nevében az emberi hajlékok megszentelése és megfüstölése is vízkereszt nyolcadán. Némelyek szerint a tömjénezés is a görög egyház hatása. E szentelések formulái már a mi középkori szertartáskönyveinkben is előfordulnak."
Forrás : jelesnapok.oszk.hu

2017. január 2., hétfő

Revüoperettel fogadták új esztendőt

Revüoperettel fogadták új esztendőt 
"A Maya című revüoperettet mutatta be szilveszter estéjén a Szigligeti Színház színtársulata, a zeneszerző, Fényes Szabolcs emlékének is adózva ezzel a produkcióval." - írja Pap István a Bihari Naplóban.
Teljes cikk : erdon.ro

Szilveszter a városközpontban

Szilveszter a városközpontban 
"Nagyon sokan döntöttek úgy, hogy az újévet a nagyváradi Szent László téren köszöntik. A téren felállított színpadon egy lemezlovas szolgáltatta a zenét éjfélig, ezt pedig tűzijáték követte." - írja P. Nagy Noémi a Bihari Naplóban.


"Idén is sokan köszöntötték az újévet a váradi Szent László téren, ami szinte teljesen megtelt. A legtöbben ezúttal is közvetlenül éjfél előtt érkeztek, de sokan már korábban is kinéztek a főtérre, ahol a karácsonyi vásár szuveníres és ételes bódéi még nyitva voltak. Sokan álltak sorba forralt borért, forró teáért is, ezekkel az italokkal melegítve fel magukat. A korábbi évektől eltérően idén nem voltak énekes fellépők, este tíz órától DJ Balory szolgáltatta a zenét egészen éjfélig. A téren tartózkodók közül sokan táncra perdültek a zene ritmusaira, többen sétáltak és a tér közepén felállított körhinta is nagy népszerűségnek örvendett nemcsak a gyerekek körében.

Tűzijáték
Ahogy közeledett az éjfél, úgy lettek egyre többen a Szent László téren. Családok, baráti körök pezsgőkkel, poharakkal és dudákkal felszerelkezve várták a visszaszámolást, majd az éjféli tűzijátékot, ami idén tíz percig tartott. A tűzijátékokat a Sebes-Körös partjáról és a városháza tornyából lőtték fel. Nagy ováció fogadta a legnagyobb és legszebb tűzijátékokat, amiket idén is zenei alapra lőttek fel. A tűzijátékot követően a tömeg visszaindult otthonába, a szórakozóhelyekre. Sokan az úttesten haladtak, így a központ és a környéken levő utcák teljesen bedugultak az autósok előtt addig, míg a tömeg el nem vonult."
Forrás : erdon.ro

Gyertyák az ablakokban 1989 szilveszterkor

Imagini pentru revelion 1989 
Forrás : timpul.md 

1989 december végén egy felhívás hangzott el a televízióban : petárdák helyett égjen egy égő gyertya az ablakokban ' Emlékezünk még erre az eseményre?A váradiak többsége teljesítette a felhívást,mert egy égő gyertya égett majdnem mindegyik ablakban.Féltünk a terroristáktól,az idegen katonáktól,és ki tudja még miktől.Félve eleget tettünk a felhívásnak,melynek inkább stratégiai haszna volt,és növelte a tömegpszichózist.Azt mondták,hogy a hősökért égessük a gyertyát,akiket december 22-e után öltek meg.Kik voltak a gyilkosok? Talán ebben az évben megtudjuk.Próbáltam anyagot gyűjteni erről az eseményről,de nem sok sikerült.Maradjon meg az emlékezetünkbe az ablakban égő gyertyák képe '

2017-ben milyen reményünk lehet ?

Mii de orădeni au asistat la artificiile din centru 
© FOTO: Ovi D. Pop 

Nagyváradon sok helyen tűzijátékkal,petárdákkal és nagy bulikkal búcsúztak a 2016-os évtől.Sok helyen alig volt nagy zaj,mert vagy máshol ünnepeltek,lehet a Szent László téren,vagy klubokban,esetleg külföldön.Az tény,nálunk 12 óra körül volt nagy zaj,de fél egy után egyre kevesebb,majd 1 után szinte alig hallatszott valami.Évről évre egyre halkabb a szilveszter.Miért?Lehet a rendőrség akciói miatt,lehet az emberek nem tudnak örvendeni.

2016 a választások éve volt.A nagy ígéretek által az emberekben kialakult egy remény,hogy könnyebb lesz a 2017-es év,mert felemelik a fizetéseket,a nyugdíjakat és kevesebb lesz adó. Ezekben az órákban állítják össze az új kormány tagjainak a listáját.Nagy az izgalom és harc a "konc " miatt.Talán ma,vagy holnap többet tudunk.Az új kormány beiktatása után megismerhetjük a kormány teljes programját,mely nagyon merész,sok jóval fűszerezett,sokak szerint megvalósíthatatlan.A választások alatt minden jó ígéretekkel halmozták el a választókat, melynek eredményekként megnyerték a választásokat.Ne legyünk ünneprontók,hanem várjuk ki a végét,ha lesz jó vége.Szinte azt mondták,amit szerettek volna hallani a választók.

2017 alig kezdődött meg,máris is terrorista merénylet volt Isztambulban, 39 halottal.Brazíliában is történt vérengzés,de a világ számos országából lehetett hallani erőszakos cselekményekről,vagy katasztrófákról. Vagyis,nem a legjobban kezdődött az új év.A világ szeme Amerikán van, mert hamarosan beiktatják az új elnököt.Sokan félnek Putyin politikájától,vagy az észak-koreai diktátor üzeneteitől.Sorolhatnám tovább,de vizsgáljuk meg a remény fogalmát,jelentését.

Mit jelent a remény szó ? Ezt írja 1862-ben kiadott szótár :
"Kedélyi állapot, vagyis kellemes előérzet, melyet valószinüleg bekövetkező valamely jónak várása támaszt és táplál bennünk." Forrás : remeny.szojelentese.com.A Wikiszótár szerint :" egy személy vagy dolog, akiben bízunk, hogy megvalósítja azt, amire vágyunk"Van egy régi közmondás,mely szerint a " a remény hal meg utoljára " .

„AZ EGYSZERŰ ember ma többet tehet a közjóért és az általános problémák megoldásáért, mint bármikor a történelem során” – jelentette ki Bill Clinton, az Egyesült Államok volt elnöke egy ottawai kongresszuson, 2006 márciusában.Az amerikai elnöknek a szavai nem igazolódtak be,mert az egyszerű ember felett mások döntenek,és nem veszik figyelembe az érdekeiket.

A 2017-és év kezdetén legyünk optimisták.A Biblia figyelmeztet,hogy nem bízzunk nagyon az emberi vezetőkben.Ezt írja a Zsoltárok 146. fejezet 3,4 verseiben A Károli fordítás szerint: "Ne bízzatok a fejedelmekben, emberek fiában, aki meg nem menthet!Kimegyen a lelke; visszatér földébe, és aznapon elvesznek az ő tervei "

Bármi is történjen is,reménykedjünk amiben hiszünk,és váljék valóra.Ha nem,akkor is van valaki aki mellettünk van mindenkor.Ezt írja a Rómabelieknek Pál apostol a 10. rész 11. versében a Károli fordítsás szerint :" Mert azt mondja az írás: Valaki hisz ő benne, meg nem szégyenül. "

2017. január 1., vasárnap

2017-es tűzijáték a Szent László/Unirii téren

"Telt-házas " volt a 2017-es tűzijáték a Szent László/Unirii téren.A Bihori Ştiri és a Bihoreanul helyi lapok fotókat és videókat készítettek a tűzijátékról.Várjuk a magyar helyi média beszámolóját is.Láthatnak egy leánykérést.Először nézze meg a Bihori Ştiri fotóit '
































 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Válogatás a Bihoreanul fotóiból 
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
 Mii de orădeni au asistat la artificiile din centru 
© FOTO: Ovi D. Pop 
Videók